Kezdőlap Sport Hamarosan minden kiderül

Hamarosan minden kiderül

Januárban hazatér Kozák Danuta, Szabó Gabriella és Benedek Dalma korábbi edzője, Simon Miklós, aki tíz évig dolgozott Nagy-Britanniában. A kiváló szakember már várja az új kihívást és azt, hogy ismét a magyar rendszer részese lehessen.

Tíz esztendővel ezelőtt a legnagyobb sikert érhette meg korábbi tanítványával, Benedek Dalmával Simon Miklós. Versenyzője K-1 500 méteren világ- és Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. Tökéletes szezont sikerült felépítenie a párosnak, éppen ezért váratlan fordulatot jelentett, hogy a ma már szerb színekben versenyző Benedek Dalma Simon Miklós helyett Fábián Lászlónéval folytatta a felkészülést. „Simi” ezt követően fogta és vitte az életét, egészen Nagy-Britanniáig, ahol edzői állást kapott, s családjával új, sokat ígérő életbe vágtak bele.

„Sok mindent kellett mérlegelnem, a családom életét, a karrierünket, de igazából fejest ugrottunk ebbe az egészbe. Amennyire hirtelen jött ez a váltás, olyan jól is jöttünk ki belőle, sok-sok pozitív dolog került a mérleg serpenyőjébe – emlékezett vissza azokra az időkre. Simon Miklós, aki 2008 és 2012 között a brit női felnőtt válogatottat irányította, s neki köszönhetően jelentős előrelépést élhetett meg Nagy-Britanniában ez a sportág. Rachel Cawthorn 2009 és 2010-ben Európa-bajnoki bronzérmes, 2011-ben világbajnoki bronzérmes lett K-1 500 méteren. A londoni olimpián a brit négyes ötödik, Rachel egyéniben a hatodik helyen zárt.

„Ezt megelőzően csak tengtek-lengtek a versenyzők, a B-döntő utolsó helyeit tudták megcsípni, pedig tényleg voltak a válogatottban irtózatos tehetségek, akikkel volt értelme foglalkozni, és akikkel megfelelő edzés munkával eredményeket lehetett elérni” – mondta Simon Miklós.

A gyors eredményeknek meg lett a hátulütője is: sokan próbálták magukénak vindikálni a lányok sikerét, ahogy Simon Miklós fogalmaz: túl sok lett a csapat körül az okos ember, akik elkezdték az igét osztani.

„Ez az okoskodás pedig káoszt és fejetlenséget szült. Igyekeztem alkalmazkodni a helyzethez, bár, mint ahogy sokszor mondtuk magunkról Almási Petivel, mi voltunk a belső ellenzék ebben a rendszerben, mert mi mindig megmondtuk, hogy mit gondolunk ahelyett hogy mindenre lelkesen bólogattunk volna, ahogy a kedves kollégák csinálták. Hogy miként működik a brit rendszer? Náluk a szövetség gyakorlatilag a kluboktól független életet él. Nem támogatják a klubbokat – csak a válogatottra költenek. Az egyesületek önellátóak, a vezetők, edzők szabadidejükben, társadalmi munkában dolgoznak. A klubokban az edzésprogram  ennek az amatőr háttérnek megfelelően elég szakmaiatlan, sokszor csak ötletszerű. Az egész klubrendszer szabadidős jelleggel működik. A válogatottak körül tíz-tizenkét fizetett edző dolgozik. Hogy mennyire eredményesen? Talán nem az én tisztem, hogy eldöntsem ezt” – tette hozzá Simon Miklós -, de az mindenképpen jelez valamit, hogy habár London után az utánpótlás csapat felkészítésével bíztak meg, 2015-ben afféle „tűzoltásként” a bajban lévő brit négyes mellé „rendeltek” ismét.

Az addig bukdácsoló egységet röpke hat hét alatt sikerre vezette a szakember. A milánói kvalifikációs világbajnokságon a döntőben csak két tizeden múlott, hogy a bronzérmet elhozzák a brit lányok. A riói olimpián pedig a középfutamukból a lengyel négyest kiverve lett A döntős a csapat, amelynek tagja volt Simon Miklós lánya, Simon Rebeka is.

Hogy miért döntött mégis a hazatérés mellett Simon Miklós?

Mert már vágyott arra a kihívásra, arra a rendszerre, amely a magyar kajak-kenu sportot jellemzi.
Itthon a legprofibb hátteret biztosítja az állam és a szövetség a sportoláshoz, tervezhető az életpálya, megvannak a keretek a sikeres munkához.

„Szakmai kihívás! Szerintem ebben minden benne van. Persze, azt sem akarom, hogy a hazajövetelemet túldimenzionálják, egyszerűen csak szeretnék a helyemre kerülni itthon és minden szakmai tudást és hátteret megadni azoknak a versenyzőknek, akikkel majd januártól elkezdem a munkát – tette hozzá a szakember.

Hogy kikkel?

Hamarosan erre is fény derül majd.