Kezdőlap Kultúra Trió Kontraszt: A dionüszoszi hangszikráktól az elmúlás csöndjéig

Trió Kontraszt: A dionüszoszi hangszikráktól az elmúlás csöndjéig

 Három nagyszerű avantgárd jazz-muzsikus készítette el ezt az albumot, mely az elvont hazai jazz legkifinomultabb hagyományait követi, és a BMC Records kiadásában most került a boltokba.

Grencsó István (tenor- és szopránszaxofon, basszusklarinét, fuvola) a magyar jazz legendás alakja, két nagyszerű vajdasági zenésztárssal: Kovács Tikmayer Istvánnal (zongora, preparált zongora, harmónium, billentyűs hangszerek) ésMiklós Szilveszterrel (dob, ütőhangszerek) alkotja a Trió Kontraszt formációt.
„Ezen a lemezünkön friss szerzemények szerepelnek. Az alkotói alapeszme ez alkalommal sem esett át gyökeres változáson: a világosan strukturált kompozíciók szerves, szabad rögtönzésekkel vegyülve képviselik a zenei alapgondolatok kidolgozását. Hallgatóinknak nem jazzes harmóniákkal dúsított egyveleget kínálunk zeneileg páratlanul gazdag térségünkből, hanem megpróbálunk bartóki hozzáállással közelíteni a zenéhez. Ennek értelmében ezeket a műveket részben a Kárpát-medencei zenehagyomány ősrétege ihlette; de zenénk nem idéz, nem reprodukál, hanem az ősi módszertant megbecsülve kísérli meg a mai lehetőségekkel kifejezhető archaizmus újrafogalmazását. Nem egy elhagyatott sziget, s anakronizmusnak sem mondható, hisz manapság már a legvadabb avantgardizmus is csak egyike az akadémiák tananyagának.” – mondja el bevezetőjében Kovács Tikmayer István, aki a számokat – egy Grencsó és egy közös kompozíció kivételével – szerzőként jegyzi.

Kovács Tikmayer István 1963-ban született Újvidéken, a jugoszláv polgárháború kitörése óta Franciaországban él. 1987-ben szülővárosában, az Újvidéki Művészeti Akadémián, Rudolf Brucci növendékeként zeneszerzésből diplomázott, majd ezt követően, tanulmányait a hágai Királyi Konzervatóriumon folytatta Louis Andriessen és DiderickWagenaar irányításával. 1996-1997 között Párizsban és Amszterdamban Kurtág Mártától és Kurtág Györgytől tanult, kikhez – az idővel kialakult – tartós baráti kapcsolat fűzi. 1984 és 1988 között az Új Symposion, újvidéki kulturális és művészeti folyóirat szerkesztőségének volt a tagja, és ennek a lapnak a hasábjain rendszeresen közölte zenei tárgyú írásait. Szintén ebben az időszakban az Újvidéken megrendezett két nemzetközi művészeti fesztiválnak volt a főszervezője. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek elejéig aktívan foglalkoztatta az improvizatív jellegű zene, és ezen játékmód iránti vonzalma olyan jeles zenészekkel hozta össze, mint Szabados György, Grencsó István, Dresch Mihály, Paul Termos, Peter Kowald, FredFrith, Chris Cutler, Valentin Clastrier, Király Ernő, Boris Kovač és még sokan mások. GidonKremer személyes felkérésére több ízben ‚composerinresidence’ minőségben hívták meg a LockenhauserKammermusikfestre, majd a Sigulda Zenei Fesztiválra, ahol számos neves zenész mutatta be vagy szólaltatta meg szerzeményeit. Vendége volt a New York-i Art Omi és a CivitellaRanieriFoundation művészi rezidenciáknak, illetve több ízben a Cortona New Music Sessions nemzetközi zeneszerzői nyári tanfolyamon tanított.

Grencsó István a magyar avantgárd jazz egyik kiemelkedő alakja 1956-ban született Nyíregyházán. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoporttal indult, szélesebb körű ismertségre pedig az 1980-as években a DreschQuartet tagjaként, illetve Szabados György – a magyar improvizatív jazz atyja – partnereként tett szert. 1985-ben megalapította a Grencsó Kollektívát, amely folyamatosan változó néven, de azóta is elsőszámú zenekara. Olyan neves nemzetközi zenészekkel készített felvételeket, mint Paul Termos, Peter Kowald, Lewis Jordan, TobiasDelius, vagy Rudi Mahall. Tagja volt a Szabados György vezette MAKUZ-nak, majd újabban állandó partnere a magyar kortárszene kiemelkedő alakjának, DukayBarnabásnak. Grencsó repertoárja rendkívül sokszínű. A zeneszerzőt a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett feldolgozott számtalan jazz-standardet, aktuális divatirányzatoktól függetlenül játszott pop-, rock- és ethno zenét, újraértelmezte a hatvanas évekbeli magyar tánczenéket, sanzonokat, komponált klasszikus zenébe hajló szvitet. A triótól a bigbandig számtalan különböző formációval szerepelt és készített felvételeket, melyeken a széles esztétikai skálán mozgó zenei irányzatok elemeit változatos módokon vegyíti egyedi, csak rá jellemző látásmóddal.

Miklós Szilveszter vajdasági származású művész, 1983-ban született Muzslyán. Tanulmányait hegedűn kezdte, majd 1997-től dobokra váltott. Évekkel később a LFZE-n tanult, de valódi iskolának a barátaival való közös zenélést tekinti. Olyan neves hazai művészekkel játszik, mint Grencsó István, Benkő Róbert, Pozsár Máté, Ajtai Péter, Mezei Szilárd, Szelevényi Ákos, Dresch Mihály, Dukay Barnabás, Kovács Tikmayer István, Szemző Tibor, stb. 2010 óta tagja a GrencsóKollektívának amellyel több lemezt is készítettek, 2015-ben a rangos Gramofon szaklap nekik ítélte az év jazzlemeze díját. Meghatározó alakja az egyre gyarapodó budapesti szabadzenei szcénának, játszik az AMP trióban, mellyel rendszeresen fellépnek hazai és nemzetközi fesztiválokon. A hazai meghatározó jazz zenészek mellett rendszeresen játszik különböző nemzetközi formációkban is, olyan kiemelkedő szabadgondolkodású muzsikusokkal, mint például Rudi Mahall, Johannes Bauer, Marco Eneidi, John Dikeman, Han Bennink, JasperStadhouders, vagy Peter Brötzmann.