Kezdőlap Zenei élet Penderecki Kórusművek Krysztof Penderecki

Penderecki Kórusművek Krysztof Penderecki

Az 1933-as születésű, és mindmáig alkotó Krysztof Penderecki az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb, legtöbbet játszott kortárs zeneszerzője. A Warner Classics szép kiállítású, újonnan megjelenő dupla albumán a lengyel mester maga vezényli a capella kórusműveit a Varsói (Nemzeti) Filharmónia Kórusa élén.

Krysztof Penderecki az egyik legfényesebb név a jelen kor – és a közelmúlt zenéjében. Olyan zeneileg és eszmeileg is fontos alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Gyászének Hirosima áldozatainak emlékére, a Lukács Passió, a Dies Ira, vagy éppen a Lengyel Requiem – melyből itt is felcsendül az eredetileg önálló tételként megkomponált, Agnus Dei a capella részlet. Zenéjét jól ismert filmekben használták fel olyan hírneves rendezők, mint Andzej Wajda, Stenley Kubrick, vagy éppen Martin Scorsese.

A „Penderecki Conducts Penderecki” sorozat első kiadványát számos rangos díjjal, közöttük Grammy-vel is elismerték – és most itt a folytatás, melyen Krysztof Penderecki kíséret nélküli kórusműveit gyűjtötték össze, és vették fel a szerző vezényletével. Így a Missa Brevis mellett négy rövid Passió – közöttük az egyik a Stabat Materrel -, misetételek, valamint a katolikus liturgiában használatos más egyházi kórusművek, a keleti egyház Kerub-éneke, és egy Kaddis – vagyis zsidó halotti ima is helyet kapott a kétlemezes válogatáson.

Az 1962 és 2015 között keletkezett darabok hűen reprezentálják Krysztof Penderecki különböző alkotói korszakait a dodekafóniától a neo-tonalitásig; ahogyan az éppen aktuális kortárszenei divatirányzatok között a saját egyéni stílusát és hangját megalkotta. Ezúttal szó szerint értendő ez: hiszen az emberi hanghoz, a kórushangzáshoz egész alkotói pályáján kötődő komponista kórusművein keresztül kapunk teljes képet alkotói törekvéseiről. Elgondolkodtató, szerte ágazó összeállítás ez; nem minden részletében könnyen befogadható, többször is érdemes visszatérni hozzá, és keresni a megfejtéseket, vagy csak éppen átadni magunkat zene teremtette hatásoknak.

Penderecki, akit nem véletlenül tartanak a ma élő legnagyobb lengyel zeneszerzőnek, erős drámaiságot, erkölcsi mondanivalót közvetít zenéjén keresztül – melyhez a legtöbbször szakrális tematikát választ. Hiszen lengyelként országa közösségével együtt mélyen megélt római katolikus hitében gyökereznek zenéjének alapjai; a középkori cluster – vagyis hangfüzér-szerű hatásoktól a vallásos népénekekre emlékeztető dallamfüzérekig. Örökre fennmaradó forrásértékű előadásokat hallunk a Varsói Filharmonikusok Énekkarát betanító Henryk Wojnarowsky, és vezénylő Krysztof Penderecki előadásában.

Komlós József JR