A HÉT FŐBŰN – HIERONYMUS BOSCH NYOMÁBAN
33. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál
Kecskeméti Katona József Múzeum – Cifrapalota
2018. március 10. – május 27.
Megnyitó: március 10., szombat 15 óra
– A megnyitó házigazdája, a program levezetője: ifj. Gyergyádesz László
művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennále alapító kurátora, a
Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője
– A kiállítást köszönti és Kecskemét MJV város díját átadja: Mák Kornél Kecskemét
MJV alpolgármestere
– A kiállítást megnyitja: Szakolczay Lajos Széchenyi-díjas irodalom- és
művészetkritikus
– A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szakmai különdíját
átadja: dr. Ittzés Mihály Kodály Zoltán- és Szabolcsi Bence-díjas zenetudós,
zenepedagógus, karvezető, az MMA rendes tagja
– Közreműködik az Aurin Leánykar, vezényel Durányik László Kodály- és Csokonai-
díjas karnagy
2018-ban is nagy érdeklődés kíséri a biennálét. Felhívásunkra ezúttal rekordszámú jelentkező, 236 művész 234 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a zsűri összesen 126 alkotó 125 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. (A katalógus valószínűleg április végén fog megjelenni.) A zsűri tagjai voltak: Aranyi Sándor festőművész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Rajz és
Művészettörténet Tanszékének ny. vezetője; Balanyi Károly Ferenczy Noémi-díjas grafikus- és zománcművész; ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a biennále alapító kurátora, a Kecskeméti Katona József Múzeum
Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője; Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrász,
festőművész, az MMA rendes tagja (a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozat delegáltja); Zelenák Katalin Ferenczy Noémi-díjas textilművész. A kiállítás fődíját a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata ajánlotta fel ezúttal is, melyet a zsűri döntése alapján Darázs József szegedi festőművész kapta. A II. díjat, melyet Kecskemét MJV ajánlott fel, Ulrich Gábor Kecskeméten élő képzőművész, Balázs Béla díjas animációsfilm-rendező veheti át a megnyitó ünnepségen. A biennálé további négy – anyagi juttatásban nem részesülő – díjazottja (az ún. erkölcsi díjasok) pedig M. Östör Ágota keramikus, Pap Judit textilművész, Makkai Márta textilművész és A. Varga Imre képzőművész lett. Műfajilag ezúttal is igen változatos anyag jött össze, a biennálén többek között a festészet, a szobrászat és a grafika mellett üveg-, kerámia-, textil- és zománcművészeti, sőt építészeti alkotásokkal is találkozhat a látogató.
A kiállítók az alábbi felhívásban foglalt tematika jegyében adták be alkotásaikat: A HÉT
FŐBŰN – HIERONYMUS BOSCH NYOMÁBAN. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a „főbűnök (lat. peccata capitalia): olyan bűnök, melyek önmagukban nem mindig súlyosak, de a hétköznapok igen sűrűn teremtenek alkalmat elkövetésükre, s gyakoriságuk miatt súlyos bűnök forrásai lehetnek. A megnevezés nem pontos, mert valójában víciumokról, és nem bűnökről van szó. A Szentírás szerint a szívből származnak (Mk 7,22), és a test kívánsága, a szem kívánsága és a világ kevélysége táplálja őket (1Jn 2,16). Ellenszerük a lélek gyümölcsei (vö. Gal 5,22). A Szentírás bűnkatalógusaiból (Mk 7,22; Gal 5,19) idővel a főbűnöket 8, majd 7 bűnben foglalták össze: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség. Régebben a nyolcadikként a hazugságot sorolták a főbűnök közé. A főbűnök elleni harcban igen könnyű eltévelyedni, mert az ember v. kilátástalannak találja a küzdelmet, v. nem ismeri föl magában a főbűnök megnyilvánulásait. Az okos küzdelemhez nagy türelem, alázat, istenrehagyatkozás kell, és fontos a részleges lelkiismeretvizsgálat.” 2008-ban, a globalizáció korához igazítva, a Vatikán közzétette a hét új főbűn listáját is: kábítószer- kereskedelem és a kábítószerek használata; gyermekek bántalmazása és pedofília; környezetszennyezés; prostitúció; az emberi gének manipulálása; felebarátaink szegénységbe taszítása, profitszerzés céljából; luxuscikkre való költés.
A főbűnök témája már eddig is számos kiváló művészt inspiráltak (pl. Giotto, id. Pieter
Bruegel, Hendrik Goltzius, Jacques Callot, Otto Dix). Közülük is kiemelkedik Hieronymus
Bosch, akire nemrégiben emlékezett a művészeti világ halálának 500 éves évfordulóján. A
biennálé témája tehát ezúttal kettős, mert a nagyhatású mester egyedi, de a keresztény
ikonográfiához szorosan kapcsolódó, festő világának kortárs reminiszcenciáit, művészi
feltárását, újraszövését is szívesen látjuk. Ám ez nem csupán a „szörny-ikonográfiát”, s az oly sokat kutatott, ám teljességgel még fel nem tárt, sajátos szimbólumrendszert jelentheti. A számtalan bonyolult értelmezési kísérlet, nyakatekert következtetés helyett egy spanyol szerzetes, Fray José de Sigüenza igencsak egyszerű, de annál több igazságot tartalmazó gondolatát ajánljuk 1605-ból az alkotók figyelmébe: „Ennek a festőnek a munkái véleményem szerint azért különböznek a másokéitól, mert míg a többiek külső megjelenésük szerint ábrázolják az embereket, addig neki megvan a bátorsága ahhoz, hogy olyanoknakfesse őket, amilyenek belső mivoltukban.”
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé első nyolc alkalma során összesen 980 alkotást
sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után a kecskeméti Cifrapalotában, ami jól mutatja,
hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. A 2000. évi „próbatárlatot” követően, 2002-ben, az első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választottuk, majd 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. (Mindkét alkalommal hatalmas tömeg volt a megnyitókon, melyeken Erdélyi Zsuzsanna, majd Dávid Katalin tartottak ünnepi beszédet a keresztény művészetről.) A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait „adtuk fel”. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2013 tavaszán az angyalok, míg 2015-ben, a hetediken a gyermekek, a gyermekség. A legutóbbi alkalommal, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek.
A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a szintén bő másfél évtizede folyó módszeres
gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum
képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású
magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi
egységet. A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően 2017-ben már túl vagyunk a 400. beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak. (Az aktuális kiállításunkhoz már előzetesen 30 felajánlás kapcsolódik.) A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, éppen ezért igyekszünk kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotóktól tudjuk, hogy adományozási kedvüket jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattunk be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgy együttest (pl. Budapest, Vigadó Galéria; Klebelsberg Kultúrkúria; Vizivárosi Galéria; Eger, Zsinagóga Galéria; Pécs, Pécsi Galéria; Kiskunfélegyháza, Szent István templom; Zalegerszeg, Göcseji Múzeum).
ifj. Gyergyádesz László
A kiállítás megtekinthető május 27-ig, keddtől vasárnapig 10–17 óra között.
Információ: ifj. Gyergyádesz László
Tel: 76/480-776; 30/287-2549 – E-mail: [email protected]
