Napjaink egyik vezető kontratenorja: a korábban Grammy-díjra is jelölt Max EmanulCencic, a George Petrouáltal dirigált kiváló görög korhű együttes: az ArmoniaAtenea közreműködésével rögzítette Nicola Porpora 250 évvel ezelőtti halálára emlékezve ezt az áriáiból válogatott lenyűgöző albumot.
Nicola Porpora legkevesebb negyvennégy opera seriát szerzett, munkásságának mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt a legnépszerűbb és – az utókor számára a legfontosabb barokk operakomponisták közé sorolható. Újrafelfedezése várat még magára,habár hagyatékéból mostanság néhanap már figyelemre méltó felvételek is készülnek: korábban a jelen lemezt jegyző Cencic is közreműködött egy ilyen felvételen. Ez a megjelenés tehát semmiképpen sem előzmény nélküli – a tekintetben sem, hogy Cencicmár dolgozott a briliáns, friss elképzelésekkel a figyelmet magára irányító görög karmesterrel: George Petrouval és a Decca lemezein világszerte sikert arató athéni korhű zenekarral: az ArmoniaAtenea-val is.
Csupa arany cirádák, csupa drága és pompás kelme: atúlfinomult élvetegség és az önmagát szeretőszenvedélylenyűgöző elegye:ilyesmi, amit az új Cencic lemez borítója sugall; és valahol pontosan ilyenek Porpora itt meghallgatható barokk áriái is – az ünnepélyességet büszkén sugárzó harci dobokkal felvezetett szenvedélyes áriáktól a megható bensőségességgel ringató pifákat idéző idillekig.
A pályacsúcsán lévő horvát kontratenor szívesen kutat fel és mutat be a maguk korában körülrajongott és a mai füllel is hallgatni érdemes mesterektől operákat illetve áriákat – és ezért külön hálásak lehetünk neki. Ez a mostani felfedezése szintén különben telitalálat: Max EmanuelCencic tizennégy áriát válogatott össze Porpora legjobb alkotói korszakából – és ezekből a fele még sosem került felvételre. Ezeken keresztül mutatja be a nápolyi mester sokszínű és invenciókban elképesztően gazdag világát.
Nicola Porporaugyanis nagyon értett az énekhanghoz, erre elég adalék, hogy az ő tanítványa volt többek között a nagy-barokk két ünnepelt kasztrált csillaga: Farinelli és Caffarelli; de nála tanult a klasszicizmus nagy opera- és oratóriumszerzője: Joseph Haydn is. A népszerűségénél fogvást sokszor csak „Niccoló”-ként emlegetett Porpora operáit Londontól Drezdán át Bécsig, Velencétől Nápolyig játszották. De azok mellett, hogy meg is fordult e városokban, ahol különböző címekkel és állásokkal tüntették ki tehetségét, hatalmas műveltségű személyiség volt. Az olasz mellett eredetiben olvasta az ókori latin irodalmat, de kiválóan beszélt franciául, angolul és németül is. Igazi világfi volt – ehhez mérhető alkotói géniusszal.
Azok a Porpora operaáriák, melyeketCencic bemutat új lemezén, valósággal a fotelbe szögezik a hallgatót. Fantasztikus ilyen gazdag körítésben meghallgatni ezeket a legmagasabb szinten megírt, a kor ínyenc operarajongóitbiztos kézzel kiszolgáló áriákat. Igazi barokk specialistaként, lenyűgöző eleganciával oldja meg technikai nehézségeiket a kiváló kontratenor, a zenei kíséret pedig mindvégig szép és színes. Szinte duzzad az erőtől és a szerteáradó szépségtől minden tétel – példás ez az együttműködés énekes, karmester és zenekar között. Ezt az árialemezt valóban csak a legmagasabb jelzőkkel lehet illetni – de inkább meg kell hallgatni.
Komlós József JR
