A Bács-Kiskun megyei foglalkoztatás- és gazdaságfejlesztési együttműködés Irányító Csoportja júniusi ülésén a térség kiegyenlített fejlődésének témáját tűzte napirendre. Az együttműködés még 2016-ban jött létre annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson mindazon szervezetek számára a cselekvéseik összehangolása érdekében, akik Bács-Kiskun gazdasági, társadalmi fejlődéséért tevékenykednek.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által készített fejlesztési dokumentumok tartalmazzák azokat a lényeges beavatkozási területeket és intézkedéseket, mely térségünk gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához és egyben fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. Ezeket a megoldásokat érdemes rendszeresen felülvizsgálni, hiszen egyre nagyobb sebességgel változik gazdasági környezetünk, többek között erre a témára fókuszáltak a mai ülés tagjai is.
A munkaügyi statisztikák önmagukért beszélnek. Bár Bács-Kiskun megyében a munkanélküliségi ráta az országos átlag feletti, mégsem mondhatjuk, hogy a megye bővelkedik munkát keresőkben. A térség egyre nehezebben tud reagálni az új vállalkozói igényekre. Az eltérés az egyes térségekben is nagy, más problémával küzd Kecskemét és környéke, illetve a Bácskai területek, és még inkább dinamikussá tudja tenni ezt a képet egy-egy új nagyberuházás, mint például a Daimler 2. vagy a mélykúti vágóhíd, amelyek több száz új munkahelyet teremtenek.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke is azt hangsúlyozta, hogy az együttműködés létrehozásakor fennálló munkaerő-piaci és gazdasági helyzet napjainkra számos tekintetben megváltozott, megyénk egyes térségeiben is számottevő az eltérés. A gazdaságilag fejlett településeken, különösen Kecskeméten és térségében, mára jelentős mértékben javult a munkanélküliségi ráta. Ezért az együttműködésnek a kiegyenlített gazdasági fejlődésre kell fókuszálni, és ehhez meghatározni a hatékony beavatkozási pontokat és eszközöket az elmúlt évek változásait szem előtt tartva.
Számos érdekes kérdés merült fel a foglalkoztatás kapcsán érintve az inaktív, munkaügyi
szakemberek számára már nem látható és nem együttműködő emberek felkutatásának,
toborzásának módszereit is, s célként jelölték meg bevonásukat személyes kapcsolat és megfelelő tájékoztatás révén. Kiemelték, hogy szükséges ezeknek a személyeknek a készségfejlesztése és felkészítése a munkavállalásra. Lényegi elemként jelent meg a munkanélküliek és a munkáltatók tájékoztatása, az egyéni tanácsadás és információnyújtás fontossága.
