A „gyorsjavítás” célja a tagállamok közötti ügyletek további harmonizálása.
2019. október 28., Budapest – Bár az EU hozzáadottérték-adó (HÉA) rendszerének régóta tervezett átfogó reformja még nem valósult meg, 2020 elején újabb mérföldkőhöz érkezik a szabályozás az úgynevezett „quick fixes”, azaz „gyorsjavítások” hatálybalépésével – áll a Mazars legfrissebb összefoglalójában. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a módosítások ambiciózus célja a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének egységesítése. „A jövő év elején hatályba lépő változások szükségessé teszik a társaságok közösségi ügyleteinek újragondolását és a kapcsolódó adminisztratív folyamatok áttekintését.” – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója. Hozzátette: a négy legmarkánsabb módosítás jogszabályi hátterét a nyári áfatörvény- módosítás, valamint a 282/2011 EU végrehajtási rendelet is tartalmazza.
1. A kiszállítás igazolása közösségi termékértékesítés esetében
A közösségi termékértékesítések adómentes kezelésének feltétele, hogy a termék igazoltan elszállításra kerüljön más tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás korábban nem rendelkezett. A magyar adóhatóság az aláírt, lepecsételt szállítási dokumentum (CMR) bemutatását követelte meg az adózóktól. A „quick fixes” ebben a tekintetben úgy önt tiszta vizet a pohárba, hogy meghatározza az igazolásra szolgáló dokumentumok listáját, amelyek közül kettő megőrzését elvárja. Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania, ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan, az érkeztetett CMR is. A másodlagos dokumentumok közül viszont legfeljebb egy választható. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.
2. A vevő adószámára vonatkozó szigorítások
2020-tól a Közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezeléséhez már nem lesz elegendő, ha csak a termék más tagállamba szállítását igazolják. További anyagi jogi feltételként kötelező lesz, hogy a vevő érvényes adószámmal rendelkezzen, amit közölnie kell az értékesítővel. Az érvényes adószám hiányán túl további akadály lehet, ha az adózó az ügyletet egyáltalán nem, vagy hibásan szerepelteti a Közösségen belüli összesítő nyilatkozatában (Magyarországon ez az A60-as nyomtatvány). Tehát nem lesz alkalmazható az adómentesség, ha nincs az értékesítő birtokában a vevő érvényes adószáma, vagy ha hibás vagy hiányos az összesítő nyilatkozata, kivéve, ha igazolja, hogy a hiba jóhiszemű eljárás mellett következett be.
A jövő évtől tehát kiemelten fontos lesz folyamatosan ellenőrizni és nyomon követni a közösségi vevők adószámának érvényességét!
3. Vevőikészlet-egyszerűsítés
A vevői készlet kapcsán a változás legfontosabb eleme, hogy az egyszerűsítési szabályt minden tagállamnak egységesen be kell vezetnie. Így kiküszöbölhetővé válik az eltérő tagállami szabályozás miatti áfaregisztrációs kötelezettség! A vevői készlettel kapcsolatos
egyszerűsítés lényegét a magyar adóalanyok már jól ismerik: a vevői készletet fenntartó társaságok közösségen belüli értékesítést, a vevők unión belüli termékbeszerzést végeznek, amikor a vevő terméket emel le a számára fenntartott készletből. Üzleti szempontból fontos változás, hogy a vevő helyébe, aki miatt a vevői készletet fenntartják, ezentúl akár másik vevő is léphet! Ugyanakkor a nyilvántartási szabályok
szigorodnak, és mind az eladónak, mind a vevőnek a jogszabályban rögzített minimális adattartalommal kell nyilvántartásait vezetni. Bár vélhetően az európai mércénél szigorúbb nyilvántartási elvárásokhoz szokott magyar adóalanyoknak ez nem jelent majd többletadminisztrációt, a vevői készletben érintetteknek – legyenek akár értékesítők, akár vevők a konstrukcióban – mégis javasolt a nyilvántartások struktúrájának átvilágítása.
4. A láncértékesítést érintő változások
A láncértékesítés lényege, hogy míg a lánc szereplői között – egymás után – több értékesítés megy végbe, és ezt a számlázás is követi, az áru fizikailag nem kerül a köztes szereplők birtokába, hiszen a kiszállítás az első szereplőtől közvetlenül az utolsó vevőhöz történik. Az értékesítések sorában minden esetben az az ügylet lesz adómentes, amelyikhez a fuvarozás kapcsolódik. Ha viszont közbenső vevő fuvaroz vagy fuvaroztat, az eddigi – megdönthető – vélelem az volt, hogy a fuvaroztatást végző vevői minőségben jár el. 2020-tól a főszabály változatlan marad, viszont ha a közbenső szereplő közli az eladóval az indulás tagállama szerinti közösségi adószámát, akkor eladóként fogja teljesíteni a fuvarozást, vagyis az az értékesítés esik adómentes megítélés alá, amelyben értékesítőként vesz részt. A jövőben így érdemes lesz figyelemmel lenni arra, hogy a cég és partnerei milyen adószámot tüntetnek fel a számlán, hiszen ez az ügylet adókezelésére is hatással lehet.
###
Kapcsolat:
Oláh Péter ügyvezető
PR-ego Kommunikációs Ügynökség
Tel.: + 36 30 500-5221
e-mail: [email protected]
A MAZARS-ról
A MAZARS egy nemzetközi, integrált és független szervezet, amely a világ 89 országában működik a könyvvizsgálat, a számviteli tanácsadás, az adó-, a jogi és a tranzakciós szolgáltatások, valamint a pénzügyi outsourcing területén. A világ 89 országában 40 000 szakember (24 000 fő az integrált partnerségben és 16 000 fő a North America Alliance keretében) tudására támaszkodva segítjük ügyfeleinket fejlődésük minden szakaszában.
A MAZARS Magyarországon / www.mazars.hu
A MAZARS 1991-ben nyitotta meg magyarországi irodáját azzal a céllal, hogy segítse francia ügyfelei letelepedését Kelet-Közép-Európában. Azóta a MAZARS hazai ügyfélköre számos nemzetközi és magyar vállalkozással bővült, a vállalat pedig a magasan képzett 150 szakemberével jelenleg az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cég a hazai piacon.
