Balassi Bálint, Asbóth János, Székely János, Karinthy Ferenc, Sárközi György, erdélyi novellisták, valamint Rákosi Viktor munkái jelentek meg a Nemzeti Könyvtár tizedik sorozatában.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a legfrisseb nyolc kötet keddi budapesti bemutatóján emlékeztetett: a Nemzeti Könyvtár márciusban indult, harmadik hullámában a magyar értelmiség képviselői ajánlhatnak köteteket.
Fábri Péter író ajánlására és szerkesztésében jelent meg egy válogatás Balassi Bálint műveiből. Fábri Péter elmondása szerint a Balassi tükör című kötetbe a lírai életmű mintegy felét válogatta ki, ezek mellé rövid bevezetőket írt, és Balassi életéhez kapcsolódó dokumentumokat társított. Asbóth János Az álmok álmodója című regényét a nemrég elhunyt Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész ajánlására és gondozásában adták ki a sorozatban. A kötetben nemcsak a címbeli mű, hanem két útleírás is olvasható Boszniának abból a korszakából, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott – számolt be Kerényi Imre.
Székely János verseiből és drámáiból Verebes István rendező állított össze válogatást. Verebes István felidézte: életének meghatározó élménye volt a kötetben is olvasható, Caligula helytartója című darab, ugyanakkor nagy hiánynak érezte, hogy Székely János versei régen jelentek meg kötetben.
Huszti Péter színművész Karinthy Ferenc 1974 és 1991 közötti naplóját választotta. Mint felidézte, egykor gyakran jártak össze, sokat beszélgettek „Cinivel”, a napló olvastán mégis egy másik Karinthy Ferencet, egy fantasztikus gondolkodót ismert meg.
Az író fia, az előszót jegyző Karinthy Márton író, rendező szerint édesapja „rettenetesen röhögne” azon, hogy bekerült a Nemzeti Könyvtárba, ugyanakkor megtisztelve is érezné magát.
A család mindegyik tagjáról elmondható, hogy „a nagy művet” akarták megírni, de egyiküknek sem sikerült egyetlen nagy művet alkotniuk. Karinthy Ferencnél talán mégis halála után megtalált naplója „a nagy mű”.
Az író naplójának első kötetét az Ulpius-ház adta ki, a harmadik rész most jelent meg először, a Nemzeti Könyvtár sorozatában, a középső rész pedig még megjelenésre vár – jegyezte meg Karinthy Márton.
Mint hozzátette, a harmadik kötetben benne vannak egy rendszer végnapjai, a kádári konszolidáció utolsó évei, apja személyes sorsa, rengeteg humorral, anekdotával.
Kerényi Imre beszámolója szerint Horváth Ádám rendező javasolta Sárközi György Mint oldott kéve című regényét, amely két kötetben jelent meg a sorozatban, Sárközi Mátyás író előszavával. A harmincas években íródott munka 1848-49 utóéletével foglalkozik, a szétszóratást jeleníti meg.
Pozsgai Zsolt író, a sorozat egyik szerkesztője Bál a havason címmel erdélyi írók novelláiból válogatott. A kötetben olyan szerzők művei olvashatók, akik függetlenül kortól, műfajtól az értékek mezsgyéjén haladnak – hangsúlyozta a szerkesztő, kiemelve olyan kevéssé ismert írókat is, mint Bözödi György, Jakab Ödön, Kacsó Sándor, Kovács Dezső vagy R. Berde Mária. A válogatásban ugyanakkor jól ismert szerzők – mások mellett Kemény János, Kós Károly, Nyirő József, Páskándi Géza, Tamási Áron, Sütő András és Wass Albert – elbeszélései is helyet kaptak.
A Nemzeti Könyvtár 63. köteteként Rákosi Viktor Hős fiúk című, 1848-as regénye jelent meg, Jankovics Marcell író, animációsfilm-rendező ajánlására.
MTI 2016. szeptember 20
