Kezdőlap Régió Uniós szinten kell kezelni a járványt, és szükség van az EU reformjára:...

Uniós szinten kell kezelni a járványt, és szükség van az EU reformjára: ezt mutatja egy új felmérés

A járványt uniós szinten kell kezelni és jól jön az uniós pénzügyi segítség, de az EU-t meg kell reformálni, vélik az európaiak az Európai Parlament számára készült felmérés szerint.

Az Európai Parlament megbízásából 2020 novembere és decembere között készült új tanulmány a 2019-es adathoz viszonyítva tíz százalékos növekedést mutat azoknak a számában, akik kedvező véleménnyel vannak az EU-ról (50 százalék). A válaszadók 66 százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban. A magyarországi megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy pozitív az EU-ról alkotott képe, és 64 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően.

  • 2019 őszéhez képest tíz százalékponttal nőtt az EU-ról pozitívan vélekedők aránya (50 százalékra)
  • a válaszadók 48 százaléka a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelmet helyezné a Parlament feladatlistájának élére
  • a válaszadók 63 százaléka a jövőben fontosabb szerepet szánna az Európai Parlamentnek

A koronavírus-világjárvány megszilárdította az uniós polgárok meggyőződését, hogy az Európai Unió a megfelelő hely arra, hogy hatékony megoldásokat dolgozzunk ki a Covid19-járvány és hatásai kezelésére. 2020 végén több válaszadó látta úgy, hogy a helyes irányba mennek a dolgok az Unióban, mint ahányan a saját országukkal kapcsolatban gondolták ezt. Ezenfelül négyből közel három válaszadó gondolja azt, hogy az EU Helyreállítási Terve segíteni fog hazájuk gazdaságának gyorsabban kiheverni a koronavírus-járvány negatív hatásait. EU-s átlagban 72 százalék, Magyarországon 82 százalék felelte azt, hogy „inkább egyetért” vagy  „teljesen egyetért” ezzel az állítással.

Az egyéni kilátások azonban a folytatódó járvány közepette továbbra is borúlátóak: a válaszadók 53 százaléka úgy véli, hogy hazájában romlani fog a gazdasági helyzet a következő egy évben. Csak ötből egy válaszadó (21 százalék) vár javulást az elkövetkező egy évben az adott országban. Saját, egyéni életkörülményeivel kapcsolatban a válaszadók több, mint fele (52 százalék) arra számít, hogy azok egy év múlva ugyanolyanok lesznek, mint jelenleg. A válaszolók negyede (24 százalék) véli úgy, hogy rosszabb helyzetben lesz egy év múlva, míg 21 százalék számít egyéni helyzetének javulására.

Magyarországon a válaszadók 31 százaléka számít a nemzeti gazdasági helyzet romlására, 19 százalék a javulására, 46 százalékuk szerint pedig változatlan marad. Saját életkörülményeinek javulására 22 százalék számít, romlására 20 százalék, és a többség, 56 százalék úgy látja, hogy egy év múlva változatlan lesz saját gazdasági helyzete.

Valószínűleg ezekre a jövőről alkotott elképzelésekre vezethető vissza, hogy az uniós polgárok a korábbiaktól eltérő elsődleges politikai elvárást fogalmaznak meg az Európai Parlamenttel szemben: a válaszadók 48 százaléka szerint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépésnek kellene az első helyen szerepelnie a Parlament politikai napirendjén. Ez az elsődleges szempont csaknem valamennyi tagállamban, Finnország, Csehország, Dánia és Svédország kivételével, ahol a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedések állnak az első helyen. A 27 tagállam átlagát tekintve a tekintve a terrorizmus és bűnözés elleni intézkedések (35 százalék), mindenkinek elérhető minőségi oktatás (33 százalék) és a környezetvédelem (32 százalék) következnek a sorban. Magyarországon szintén a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépést teszik az első helyre az Európai Parlament feladataként (47 százalék), a második legfontosabb feladatnak a biztonságos és megfizethető élelmiszerek és a gazdák megélhetésének biztosítása érdekében tett intézkedéseket látják (36 százalék). A válaszadók 35 százaléka a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedéseket tartja a legfontosabb feladatnak, a negyedik helyen pedig a teljes foglalkoztatottság elérése áll (24 százalék).

Hasonló elmozdulás látható azoknak az alapvető értékeknek a besorolásában is, amelyeket a polgárok szerint az Európai Parlamentnek meg kell védenie. Míg az első két helyen változatlanul az emberi jogok védelme a világban (51 százalék), valamint a női-férfi egyenjogúság (42 százalék) áll, a harmadik helyre a tagállamok közötti szolidaritás került a 2020 év végi felmérésben. A válaszadók 41 százaléka szerint a Parlamentnek ezt az értéket minden másnál jobban kell védelmeznie, míg egy évvel ezelőtt 33 százalék vélekedett így. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka sorolta első helyre az emberi jogok védelmét a világban az Európai Parlament által leginkább védendő értékek között, 45 százalék pedig a tagállamok közötti szolidaritást. A harmadik helyen (34 százalékkal) a szólásszabadság védelme áll.

A világjárvány és más globális kihívások, mint például a klímavészhelyzet, fenntartják az uniós polgárok igényét az EU alapvető reformjára. A válaszadók 63 százaléka szánna fontosabb szerepet a jövőben az Európai Parlamentnek, ami öt százalékpontos növekedést jelent 2019 őszéhez képest. És miközben az EU-ról alkotott kedvező kép erősödött, ugyanúgy nőtt az igény is a változásra: mindössze 27 százalék felelte azt, hogy támogatja az Európai Uniót abban a formájában, ahogy eddig megvalósult (Magyarországon 42 százalék), míg 44 százalék  „inkább támogatja” az Uniót, de szeretne reformokat látni (Magyarországon 30 százalék). További 22 százalék uniós átlagban és 21 százalék Magyarországon „inkább kétkedő” az Unióval szemben, de úgy érzi, „radikális reformok megváltoztathatnák a véleményét”.

Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli szerint “egyértelmű a közvélemény-kutatás üzenete: az európai polgárok támogatják az Európai Uniót, és úgy vélik, hogy az EU a megfelelő hely arra, hogy a válság megoldását keressük. De a polgárok egyértelműen reformokat szeretnének, ezért kell, amilyen hamar csak lehet, útjára indítanunk az Európa jövőjéről szóló konferenciát.”