Kezdőlap Események Igazi útmutatóként szolgál a XXI. században Radnóti Miklós tragikus utolsó fél éve

Igazi útmutatóként szolgál a XXI. században Radnóti Miklós tragikus utolsó fél éve

Tizenévesen, az iskolapadban ülve mindenki hall Radnóti költészetéről, azonban a neves szerzőkben bővelkedő XX. századi irodalom kevés időt hagy elmélyedni az életművében.
Nem így történt ez a kunszentmiklósi Tóth Péter Lóránt versvándorral, akit olyannyira megérintett Radnóti Miklós története, hogy azóta küldetésének tekinti, hogy minél közelebb hozza a magyar származású zsidó költő műveit a modernkor emberéhez. A „Nem középiskolás fokon…” előadássorozat keretében „…Lélek vagyok, élni szeretnék!” című emlékműsorában elevenítette fel a lírikus szerző utolsó hónapjait.
A II. világháború idején, aki zsidónak született, annak sorsa eleve elrendeltetett. Bűnös volt a nácik szemében, ezért pedig lakolnia kellett. Radnóti, születési nevén Glatter Miklósnak egyetlen egy bűne volt, hogy ő maga is zsidónak született. Hiába magyarázta a
bizonyítványát, hogy a vallásra sosem nevelték, a törvény értelmében menthetetlenül rásütötték a szégyenbélyeget, amiért bűnhődni kényszerült. Háromszor hívták be kötelező munkaszolgálatra, utolsóként 1944-ben a szerbiai Borba, amely az utolsó nagy utazása lett, és ahonnan, bár visszatért Magyarországra, sosem láthatta újra szeretett otthonát.


Tóth Péter Lóránt Kőszegi Ábel: Töredékek című krónikái, valamint Radnóti Miklós bori noteszében szereplő verseivel vezet végig a költő tragédiákkal teli utolsó fél évén, akinek bár minden esélye megvolt a túlélésre, a halál mégis gyorsabb volt a menekvésnél. A szellemi,
lelki és fizikai utazásra invitáló előadás ráadásul egy napjainkban különösképp hasznosítható üzenetet is megfogalmaz. Ebben a járvánnyal terhes időszakban, ahol minden eszközzel próbáljuk védeni testünket a betegségtől, éppen ez az óvatosságunk foszt meg bennünket a kultúra kínálta feltöltődéstől. Pedig Radnóti Miklósnak éppen ez segített túlélni minden egyes napot, amit a bori táborban és a visszafelé vezető úton volt kénytelen elszenvedni.


A Radnóti-díjas versmondó, Tóth Péter Lóránt 2019-ben maga is végigjárta azt a 850 kilométer hosszú, Bortól Abdáig vezető utat, amely a költőt a felszabadítás helyett egyenesen a halálba vezette. A három országon átívelő erőltetett menetről, Radnóti költészetéről és a
költő utolsó fél évéről szóló virtuális előadást bárki megtekintheti a „Nem középiskolás fokon…” előadássorozat keretében.

A videó linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=jDjYQK2L2sU