Interjú Csordás Csaba csapatkapitánnyal
Milyennek ítéled a csapat utóbbi szezonjának teljesítményét?
Mindenképpen csalódott vagyok, mert elég csúnyán fest a tabella tájékoztatta lapunkat Csordás Csaba. Nem szeretném külön értékelni a posztokat, bárkiről levenni vagy rátenni a felelősséget, de sokszor nem működtünk csapatként. Túl sok minden történt velünk az elmúlt két év folyamán, szükség lett volna frissítésre, de kevés minőségi, új játékos került az együtteshez. Korábban mindenki csúszott-mászott egymásért, most nem éreztem így. Néhány meccsen azt hittem, hogy győztesen hagyjuk el a pályát, de végül kikaptunk Pakson, a ZTE ellen, de a Nyíregyházát is engedtük ponttal távozni. Nagyon hiányoznak ezek az eltékozolt pontok, mert ott lehetnénk a középmezőnyben, ami a jövőt illetően pozitív kiindulási alapot jelentene.
Mennyiben befolyásolta a teljesítményeteket a zsinórban öt vidéki mérkőzés?
A tavaly oroszlánbarlanggá felépített stadionunkból nem sokan távoztak ponttal. Sajnos idén rosszul jöttünk ki az öt idegenbeli mérkőzésből, így itthon győzelmi kényszer nehezedett ránk, és ez abszolút nem jött be. Talán jelzés értékű, hogy legszebb győzelmünket az edzőváltás után arattuk, ekkor úgy éreztem, hogy az utolsó meccsekre el tudunk indulni, de sajnos újabb két pofont kaptunk. Saját pályafutásom során nem okozott gondot a vidéki szereplés, talán még több gólt rúgtam távol a hazai pályától. Kecskeméten nagyon jó körülmények között focizhatnak a játékosok, a szurkolók mikor 3-5 ezren buzdítanak, óriási plusz energiát adnak, a 12. játékost jelentik. Ez nem mindig adott a vidéki meccseken – pedig sokan elkísérnek bennünket -, talán ez lehet a gond.
Az őszi szezon során mintha Te is kevesebb sajtos tésztát fogyasztottál volna.
Értem a célzást. (Nevet.) A sztori még siófoki éveimre nyúlik vissza. Az egyik csapattársam barátnője által készített sajtos pennéből ettem, másnap pedig két gólt lőttem a bajnokin. A tavalyi szezonban mikor napvilágot látott ez a történet, utána a pénteki összetartásokon az edzőnk külön kérésére csak sajtos tésztát fogyaszthattam. A Kispest elleni bajnoki előtt pedig még a fő fogás után, desszertként is tésztát rendeltek a számomra, a meccsen pedig kétszer betaláltam. Idén tényleg kevesebb tésztát ettem, de nem szeretném erre fogni az önmagamhoz képest haloványabb teljesítményt. Sajnos nekem sem ment úgy a játék, egy erős átlagot hoztam, de ennél többet várok magamtól. A teljesítményemmel próbálok bizonyítani a jövőben, s remélem a társaim ugyancsak átveszik a szemléletemet, hogy győzni akarok. Csapatkapitányként szintén elfogadtak a srácok, mert tudják, hogy a falon is keresztül megyek értük. Remélem, hogy tavasszal többször megtalálom a góllövés „receptjét”, ha kell a tésztát is tésztával eszem.
Mi a célkitűzés a folytatást illetően?
Biztosan kijelenthetem, hogy több pontot szerzünk, mint ősszel, hogy mire lesz elég, azt nem tudhatom, 6-7 győzelemmel és 4-5 döntetlennel kiegyeznék, mert valószínűleg a középmezőny elején végeznénk. Sokan fognak még a KTE-Erecoról pozitív dolgok kapcsán beszélni, most is nagyon bízom ebben a csapatban. Mindig optimistán tekintettem a jövőbe, a múlttal már nem foglalkozom, s igyekszem a társaim számára is ezt sugározni. Az anyagi háttér stabil, a tulajdonosok, a város sokat áldoz a futballra és sok nyerő típusú játékossal rendelkezünk. Kicsit elmozdult rossz irányba az együttes, de helyre kell tenni a játékosok fejében a dolgokat. Az új edző, Csertői Aurél személye garanciát jelent arra, hogy a csapat kilábal a hullámvölgyből, s tavasszal újra a régi, szebbik arcát mutatja a közönségnek. Januárban kezdődik egy kőkemény alapozás, biztos vagyok benne, hogy maximálisan elvégzi a munkát a társaság.
Mit üzensz a csapat 12 játékosának, a szurkolóknak a tavaszi folytatást illetően?
Azt, hogy újra kerüljön vissza az a hit a stadionba, ami bele volt fektetve ebbe a csapatba. Elengedhetetlen a bizalom a szurkolók részéről, mert nem változott a csapatunk, csak az eredmények mások. Kiállok a fiúk mellett, bízom abban, hogy a csapat újra bebizonyítja az országnak, hogy továbbra is érdemes kijárni a mérkőzéseinkre. Két évig üde színfoltot jelentettünk a mezőnyben, szárnyaltunk, s ha rajtam múlik, 50 évig is az élvonalban szerepel a KTE-Ereco. Két gyönyörű év után most a tanuló évünk zajlik, máshol szintén előfordul hasonló periódus, fel kell dolgozni, hogy újra a csúcsra érkezzünk. Kérem a szurkolók türelmét, a befektetett hitet, a csapat szép arcára emlékezzenek, s megígérem, hogy tavaszra „újra tündökölhet a nap” a stadionban, és ismét szerethető csapattá válunk.
