Rendhagyó módon mutatták be Képzőművészeti gyűjteményt a Cifrapalotában, 2017. október 20-án a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megrendezett Tanárok Éjszakáján. A program során az állandó kiállítás képei megelevenedtek. A csendéletek 3 dimenzióssá, ízlelhetővé és szagolhatóvá váltak. A 20. század fordulóján készült festmények élőként varázsolták elénk a korszak cukrászdáinak hangulatát.
A vendégeket Merinu Éva múzeumi koordinátor, a program szervezője köszöntötte, majd felvázolta a nap programját. Ezt követően Szabóné Bognár Anikó, a Cifrapalota vezetője köszöntő beszédében elmondta, hogy jubileumi alkalomnak számít a rendezvény, ugyanis 2017-ben 5. alkalommal kerül megrendezésre a Cifrapalotában a Tanárok Éjszakája. Beszámolt arról, hogy évről –évre egyre többen érdeklődnek a rendezvény iránt, és mi igyekszünk minden alkalommal újszerű, változatos és élményekkel teli programot nyújtani a pedagógusoknak. A köszöntések után került sor a „Nagy nevek örökösei …….”Gróf Széchenyi Ödön a Magyar tűzvédelem megteremtője.– kiállítás tárlatvezetésére, dr. Farkasinszky Lóránt Tűzoltó ezredes távolléte miatt Merinu Éva MOKK koordinátor tolmácsolásában. A kiállítás megtekintése után került sor ifj. Gyergyádesz László művészettörténész vetítettképes előadására a Pávás teremben. A képzőművészeti gyűjtemény vezetője Fényes Adolf kecskeméti gyermekkori élményeiről beszélt, a művészt ért és a munkásságában megmutatkozó kecskeméti hatásokról. Képekkel illusztrálta a művész életében nagy szerepet játszó kecskeméti épületeket, tereket és személyeket. A mester munkásságában jelentős volt az egyszerű emberek ábrázolása, a paraszti-, parasztpolgári csendéletek megjelenítése. Csendéletein sokszor megjelennek a korszak híres cukrászdáinak süteményei, készítményei. Az előadás végén pedig megtudhattuk mindazt, hogy hogyan árnyékolta be a holokauszt a festőművész utolsó éveit, munkásságát.
A képzőművészeti bevezető után Virág Ágnes művészettörténész és Bencsik Orsolya kulturális-programszervező sajátos módon tálalta az általuk létrehozott Cukrászat és édesipar a századfordulón kamarakiállítást. A korszak viseletének megfelelően Ramseyer Eszterként és Wagnes Szilviaként, egy híres pesti cukrászda tulajdonosaiként „alkalmassági vizsgának” vetették alá a cukrászdába inasnak és felszolgálónak „jelentkezőket”. Az asztalon kihelyezett különféle századfordulós tárgyak közül csapatmunkában kellett kiválasztaniuk a cukrászdában használatos tárgyakat a „kakukktojások” közül, majd meg kellett határozniuk a tárgy használatát. Egy-két új ismeretre is szert tehettek a „jelentkezők” a csokoládé-gyártás korabeli nagyüzemi folyamatáról, a cukrászda saját, önálló találmányairól, termékeiről, mint a Macskanyelv, vagy a Konyakmeggy. Miután a cukrász-jelöltek felvételt nyertek, megkóstolhatták a korszak édességeinek némelyikét: a habrolót és a linzert.
Csemegézés közben Bencsik Orsolya ismertette a Bűntény a cukrászdában, nyomozós játékot az egybe gyűltekkel, amelyre várja további csapatépítő tréningre vállalkozó 5-6 fős kollektívák jelentkezését, akik szívesen felgöngyölítenének egy bűnestet, amelynek kinyomozásában cukrászlegények és felszolgáló leányok segítenek, vagy éppen akadékoskodnak a nyomozás során.
