Első alkalommal rendeztek Slow Food termékkóstolóval összekötött Slow Food konferenciát Kecskeméten. A nagyközönség számára is nyitott, egészséges táplálkozás jegyében megtartott esten a Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán az intézmény legújabb kutatásaiba is betekintést kaptak az érdeklődők.
A Kar Filius előadótermében megjelenteket elöljáróban Gaál József alpolgármester köszöntötte – beszédében kiemelve az elődeinktől ránk hagyományozott természeti környezet, a sokgenerációs tudás és a tájegységünkre jellemző hagyományok megőrzésének és ápolásának fontosságát.
Őt követően a konferenciát Dr. Palkovics András a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar dékánja vezette fel. Házigazdaként felhívta a figyelmet arra, hogy a Slow Food mozgalom nem pusztán azt jelenti, hogy az egészségtelen gyorséttermi étkezéssel ellentétben lassan és ételeinket megválogatva együnk. Hanem még sokkal inkább azt tűzi ki célul a Slow Food mozgalom, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek az asztalunkra kerülnek, lassan és gondosan termeljük meg; ne pedig egészségre ártalmas mesterséges anyagokkal: vegyszerekkel és gyógyszerekkel gyorsítva azok növekedését.
A nyitó előadásban Dr. Pölös Endre ismertette a parlagfű biológia jellegzetességeit és elterjedésének, élőhelyi sikerességének hátterét – melyhez kapcsolódva azután Szabó Csaba beszélt a Karon folyó kutatásokról, melyek a parlagfű elleni természetes védekezésre irányulnak. A két érdekes előadás kapcsán így a hallgatók nemcsak a parlagfű felépítésével és élettani működésével ismerkedhettek meg – de azzal is, hogyan próbálják meg a kecskeméti egyetem kutatói a növény védekező mechanizmusát kikerülni, illetve önmaga ellen fordítani.
Az itteni kutatások eddigi felismerései alapján biztonsággal állítható ugyanis, hogy a Magyarországon őshonos gyepet alkotó fűfajták – ha azokat nem háborgatják, nem szántják fel – természetes módon nyomják el a parlagfüvet, nem hagynak neki életteret. Ellenük nem hatékony a parlagfű mérge, mellyel rendesen képes elnyomni környezetében a növényzetet. Ezt a növényi hatóanyagot egyszerű őrléssel és áztatással a parlagfűből kivonva a kutatók arra is rájöttek, hogy a pralagfű-fertőzött területen hatékonyan akadályozza magának a parlagfűnek a terjedését, növekedését is.
A konferencián elhangzott harmadik előadásban Dr. Király Ildikó a Kar kutatási eredményeit bemutatva, az őshonos magyar almafajtákat elemezte, mint funkcionális élelmiszereket.Előadásának keretein belül ismertette általában az alma emberi szervezetre kiemelkedően jó hatást gyakorló összetevőit, beszélt azok antioxidációs, egészségmegőrző, emésztést segítő és bélműködést ösztönző, sőt fogyókúráknál nélkülözhetetlen hatásairól is. Összehasonlító elemzéseiben pedig nagyon hasznos információkat tudhattunk meg a különböző almafajták eltérő élettani jellemzőiről: így például cukor-, pektin- illetve savtartalmáról is.
A konferencia zárásaként a résztvevők rövid kerti séta keretében tekintették meg a Petőfi Gyakorló Általános Iskola öko-kertjét; majd a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar hidrokultúrás kísérleti területét. Utóbbi sátrában a kártevőktől természetes biológiai úton védett, kísérleti táptalajon élő, termő paprkia ültetvények a mínuszos téli fagyban is jól érzik magukat, és termést hoznak.
Szabó Csaba mutatta be éppen folyó kísérletüket mellyel fontos kérdésekre szeretnének egyértelmű választ kapni. A kari kutatók ugyanis összehasonlító laboratóriumi elemzéseket és méréseket végeznek a hagyományos agrokultúrában termő konyhakerti növények és a mesterséges környezetben, pusztán tápoldatban nevelt egyedek élettanilag fontos mikroelemeiről és egyéb összetevőiről – hogy megállapítsák, mi állhat az utóbbi ötven évben tapasztalt növényi hatóanyagtartalom-csökkenés hátterében?
Az érdekes előadásokat és a bemutatókat étel- és italkóstoló zárta a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar Feldolgozó üzemének SLOW FOOD termékeiből – így a finom falatok mellé a résztvevők megkóstolták a kar természetes eljárással készült, vegyszermentes, ízletes, százszázalékos gyümölcsleveit is.
A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Slow Food Kiskunság részvételével megvalósuló Slow Food-CE Európai Uniós projekt keretén belül a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karának szervezésében a jövőben további előadásokra kerül sor.
A konferenciákon és előadásokon általában az egészséges táplálkozással, a környezettudatos életmóddal kapcsolatos témák kerülnek majd terítékre – különös tekintettel a hazai hagyományok, a biológiai környezet, a globalizációs ártalmak és az éghajlatváltozás kihívásaira.
Képek és szöveg: Komlós József JR
