Száz évvel ezelőtt június 4-én írták alá a Párizs melletti Nagy-Trianon palotában a Szent István-i Magyarország feldarabolását rögzítő, első világháborút lezáró békediktátumot. Ebből az alkalomból emlékező és emlékeztető menetet rendezett Kecskemét önkormányzata, a Hírös Rovókör és a Hírös OlWASSókör.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett megemlékezés az Újkollégium elől indult. Itt Csernus Lajos, a szervező Hírös Rovókör elnöke mondott ünnepi beszédet. Zenés, verses műsorral folytatódott az emlékmenet a Mikrokozmosz a makrokozmoszban című műalkotásnál. Itt többek között elhangzott Radics Tivadartól, Sziklay Szeréna: Hitvallás című műve.
A résztvevők ezt követően átsétáltak a „0” km kőhöz, ahol közös elcsendesedés majd két perces harangzúgás következett, csatlakozva az országos kezdeményezéshez.
Ökumenikus szertartás keretében, imák és áldások után az emlékezők átvonultak az Országzászlóhoz. A jelenlévők itt tárogató kíséretében énekelték el a himnuszt. Ezt követően elhangzott Juhász Gyula: Trianon című verse.
Majd az emlékezők elé lépett Molnár H. Boglárka, a Kecskeméti Médiacentrum erdélyi származású szerkesztő-riportere. A televíziós újságíró felidézte a 100 évvel ezelőtti diktátum következményeit, beleértve személyes tragédiáját is.
A trianoni, majd a második világháborús szétszakítottság az én családomon is nyomot hagyott. A román rezsim üldözte a szüleimet, mert ki mertek állni az erdélyi, 1970-es 80-as évek jogfosztott magyarságáért. Mindnyájan tudjuk, hogy a román kommunista rezsim alatt sokakat közülük meg is öltek a hírhedt szekuritáté pincéiben, börtöneiben. De úgy látszik, ma sincs vége a magyarság megaláztatásának, üldözésének – mondta Molnár H. Boglárka, utalva arra, hogy Románia nemzeti ünneppé nyilvánította június 4-ét.
– Ha egy nagy családot szétszakítanak, akkor a gyenge, magára maradt családtagokat kutyakötelesség támogatni! És nem elég anyagilag! Nem! Ennél sokkal többre van szükségük! Érezniük kell, hogy áll a hátuk mögött egy családi, erős lelki kötelék, hogy erőt kapjanak és lépni tudjanak a saját érdekükben, és emiatt ne érhesse őket atrocitás!
Ezért támogatni kell minden ellopott terület autonómiai törekvését, hivatalosan is! Ha másodrangú, szolga nemzetként akarnak bánni velünk, magyarokkal, itt, a Kárpát-medencében, mindannyiunk hazájában, akkor meg kell mutatnunk, hogy a magyar nemzet volt, van és lesz, és a szabadságáért bármire képes.
Van egy székely-magyar mondás: senki urai nem vagyunk, de szolgái sem! Szabadságot Székelyföldnek! Isten áldja a nemzetet! Igazságot Magyarországnak! – zárta beszédét Molnár H. Boglárka.
A szintén erdélyi származású Meister Éva színművész verses, dalos műsorra, többek között Wass Albert idézetekkel emlékezett.
Az emlékezést Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester folytatta, aki szerint nem lehet elmenni szó nélkül a magyarellenesség mellett. – Eltelt 100 év, és a nemzethalál nem következett be, rajtunk múlik, hogy megőrizzük-e kultúránkat. Ha fontos számunkra a nemzet, akkor nem adhatjuk fel a küzdelmet. Szembe kell mennünk a környező nemzetek magyar ellenes politikájával!
Minden segítséget meg kell adni a határon túli magyaroknak, szembe kell szállnunk Trianon szellemével – mondta az alpolgármester.
Az ezt követő emlékműsorban Boronkay Klára, Reményik Sándor: Templom és iskola című versét szavalta el. A szavalat után fellépett a Kecskemét Táncegyüttes.
A megemlékezés koszorúzással zárult. Az önkormányzat nevében Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Szeberényi Gyula alpolgármester és Lejer Zoltán – Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője koszorúzott. A megemlékezés virágait helyezték el az Országzászlónál Kecskemét országgyűlési képviselői, dr. Zombor Gábor és dr. Salacz László is.
Az Országzászlótól tovább vonult a menet. A Három tavasz elnevezésű Wass Albert-emlékhelynél dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke mondott emlékező beszédet.
Szöveg: hiros.hu/ Fotók: Alföldi Régió Magazin
