Világszerte gyorsan maguk mögött hagyták a járvány kirobbanása utáni válságüzemmódot a vállalatok – legalábbis ez derül ki a Mazars által készített reprezentatív, globális felmérésből. A pandémia súlyossága ellenére a cégvezetők meglepően optimisták a következő évek üzleti lehetőségeit illetően és gyorsan kézbe vették a kezdeményezést. A felmérés szerint a női cégvezetők bizakodóbbak a jövőt tekintve, és sokszor férfi kollégáikat megelőzve, már tavaly nyáron a vállalatok középtávú növekedésére összpontosítottak. A következő években a gazdaság és a technológia fejlődési trendjei alakítják majd az üzleti kilátásokat, amire a vállalatvezetők jelentős átalakításokkal készülnek. Lesújtó viszont a kép, ami a klímaváltozás megítélését illeti: a vállalatok 80 százaléka nem számol ebből fakadó problémákkal. A kérdés bagatellizálása Közép-Kelet-Európában jelenik meg a leglátványosabban.
A Mazars globális üzleti hangulatot szondázó tavalyi felméréséből az derül ki, hogy a közvélekedéssel ellentétben 2020 nem minden szektorban alakult kedvezőtlenül a vállalkozások számára, és a nehéz körülmények ellenére lehetőségekből továbbra sincs hiány a megkérdezett több mint 500 cégvezető szerint. A felmérés meglepő eredménye, hogy a vállalatok többsége nem tart a COVID–19-járvány negatív hatásaitól. A cégek jellemzően optimistán látják a jövőt, többségük (71 százalék) pedig 2021-ben már árbevétel-növekedésre számít.
A C-suitebarometeraz autóipar, a technológiai és telekommunikációs szektor, illetve a pénzügyi szolgáltatók topmenedzsereit faggatta öt kontinensen, eredetileg azzal a céllal, hogy távlatos képet nyújtson a vállalatvezetők gondolkodásáról. Időközben azonban minden prognózist borított a koronavírus, így a 2020 harmadik negyedévében végzett kutatásnak köszönhetően pillanatképet kaptunk arról, miként reagálnak a nemzetközi üzleti élet vezetői egy száz éve nem tapasztalt világjárványra.
„Sokunk számára váratlan eredményt hozott a felmérés, a válaszadókra ugyanis többnyire az optimizmus és a rugalmasság volt jellemző. A cégek többsége, 58 százaléka 2020-ban is az előző évihez hasonló árbevételre számított, kétharmaduk pedig 2021-re árbevétel-növekedést prognosztizált. Ismét kiderült, hogy egy vállalkozás rugalmasságába, ellenállóképességébe befektetni mindig jó döntés. Azok a vállalatok, amelyek fontosnak tarják a fenntartható növekedést és tartósan sikeresek akarnak maradni, az előttünk álló években erre biztosan figyelni fognak” – fogalmazott dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején a vállalatok az olyan rövidtávú kihívásokra koncentráltak, mint a finanszírozás, a cég jó hírneve, valamint a cég munkavállalóit érintő kérdések. Az év közepére azonban fordult a kocka, a vállalatvezetők felvették a kesztyűt és már 2021-re és a következő évekre kezdtek tervezni. A stratégiaalkotásban egyre hangsúlyosabban jelentek meg az olyan témák, mint a kutatás-fejlesztés, az új termékek és szolgáltatások bevezetése, illetve a fenntarthatóság. Különösen a nagyvállalatoknál kerültek ezek a témák a lista tetejére 2020 második felében. Ez a trend világszerte jellemző maradt, az afrikai vállalatok kivételével, ahol továbbra is a rövidtávú finanszírozási gondok dominálnak.
A hosszú távra történő tervezés és az ezzel összefüggő befektetések előtérbe kerülése különösen a női cégvezetőkre volt jellemző. A tavalyi év második felében a női vállalatvezetők 65 százaléka helyezte át a hangsúlyt a hosszú távú befektetésekre, míg a férfiaknál ez az arány 59 százalék volt.
„Meglepetésként ért, hogy a válaszadók mennyire optimisták és bizakodóak a jövőt illetően. Érdekes, hogy ez különösen a női cégvezetőkre jellemző. A különböző szektorokat természetesen számos különbség jellemzi, de a média által sugallt kép a járvány vállalkozásokra gyakorolt hatásáról igencsak fekete-fehér. Felmérésünkből az derült ki, hogy a valóság ennél sokkal színesebb – mondta el Mark Kennedy, a Mazars partnere. Fény derült arra is, hogy a klímaváltozás az utolsó helyen szerepel a vállalatok fontossági listáján. Innen, Nyugat-Európából nézve arra számítottunk, hogy a világjárvány rávilágít a probléma súlyára, és a vállalatvezetők akkor is komolyabban foglalkoznak majd a klímakérdéssel, ha saját cégüket nem érinti közvetlenül, illetve, ha úgy ítélik meg, hogy már kellőképpen felkészültek rá.”
Ez azonban nem így alakult, hiszen a válaszadók mindössze 20 százaléka sorolta a klímaváltozást az üzleti környezetet alakító legfontosabb trendek közé. Úgy tűnik, a szemléletváltás még várat magára, ami különösen Közép-Kelet-Európa országaiban szembetűnő: a régió cégvezetőinek csupán 10 százaléka említette a klímakérdést, ami messze a legalacsonyabb arány a világon. A felmérésből az is kiderült, hogy bár nem tartják prioritásnak a globális klímakatasztrófát, a cégek magabiztosak abban, hogy kezelni tudják majd: nem kevesebb, mint 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy felkészültnek érzi rá vállalatát.
Milyen trendek határozzák meg a következő éveket?
Ami a gazdasági és technológiai trendek szerepét illeti, a cégek 58 százaléka arra számít, hogy a gazdasági folyamatok alakulása fogja a leginkább meghatározni az üzleti környezetet. A topmenedzserek 49 százaléka említette meghatározó tényezőként a technológiai és innovációs trendeket, és bár a fejlődés egyre nehezebben követhető tempóban zajlik, szinte mindannyian (90 százalék) bíznak abban, hogy vállalatuk képes lesz megfelelően reagálni a kihívásokra.
A pandémia ellenére a közegészségügyi kockázatok csak a harmadik helyre kerültek a rangsorban. A megkérdezett vállalatok negyede nyilatkozott úgy, nem biztos benne, hogy kezelni tudja az ezzel járó nehézségeket. Említésre méltó, hogy a kedvezőtlen társadalmi és politikai változásoktól a Közép-Kelet-Európában működő vállalatok tartanak leginkább, minden második (46 százalék) megkérdezett cégvezető említette ezt meghatározó körülményként a régióban. Ilyen magas arány még megközelítőleg sem jellemző a többi régióra, kontinensünk nyugati felén ez a szám 28 százalék, ami meglepő módon azonos értéket mutat Afrikával.
A gépjárműiparban és a feldolgozóiparban hosszú távon a fenntarthatóság kérdése vált meghatározóvá. Világosan mutatja ezt a trendet a fosszilis üzemanyagoktól való fokozatos, a teljes iparágra jellemző eltávolodás, miközben egyre több ország dönt úgy, hogy két évtizeden belül teljesen megtiltja a fosszilis üzemanyagú autók forgalmazását. A pénzügyi szolgáltatók szintén hosszú távú befektetésnek tekintik a fenntarthatóságot.
Halványuló optimizmus?
Árnyalja a képet ugyanakkor, hogy 2020 végén a Mazars megismételte a felmérést, ezúttal kisebb körben és jellemzően Nyugat-Európára fókuszálva. A cégvezetők hangulata időközben némileg borúsabbra fordult.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy az ősszel ismét súlyosabbra forduló járványhelyzet és a korlátozások mennyiben változtatták meg a vállalatok hangulatát. A kép részben sötétebbnek látszik, emelkedett azoknak a cégeknek a száma, amik 2021-ben árbevétel-csökkenéstől tartanak. A hosszú távú tervezés is háttérbe szorult némileg, felerősödött azonban a digitalizáció szerepe, egyre több vállalkozás hajlandó komolyabb befektetésekre a téren” – tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.
Iparágtól függetlenül a vállalatok szerte a világon igyekeznek felkészülni a következő években elkerülhetetlen technológiai és működési átalakulásokra. Általánosan jellemző, hogy a cégvezetők több területen is komoly átalakulásra számítanak, ezért a vállalatuknál is jelentős átalakításokat terveznek a következő 3-5 évben.
