Egy nagyon szép kiállítású három CD-s albummal emlékezett meg a nagy francia zeneszerző: Camille Camille halálának századik évfordulójától Franciaország Nemzeti Zenekara és a Warner Classics lemezkiadó.
Camille Saint-Saëns 1921. december 16-án hunyt el nyolcvanhat évesen – és ennek apropóján készítette el szimfóniáinak összkiadását 2020 óta regnáló zeneigazgatója: Cristian Măcelaru vezényletével az Orchestre National de France.
Szép és méltó főhajtás ez a pompás album – hiszen ez a centenárium jóformán elsikkadt a lemezpiacon végigtekintve. Mert kis számban jelentek meg ugyan kiadványok az utóbbi esztendőkben a mester műveiből, de a zenei utókor még mindig jelentősége alatt tartja számon a XIX. század és a XX. század elejének egyik legnagyobb mesterét. Aki bár hiába tett sokat a francia zeneszerzők népszerűsítéséért, de ő maga francia létére a német zenei formákat követte századának végén már megszülető francia impresszionizmus korszakában.
Persze az akkori vitákban mondhatták elavultnak és eklektikusnak is az egyébként nagyon sikeres mestert – de a mából szemlélve Camille Saint-Saëns alakját és munkásságát, egészen másfajta megközelítést érdemelne az utókortól. Művei közül ’A hattyút” széles körben ismerik, nagyoperáját a „Sánson és Delilát” is talán, és a zeneszeretőknek még eszébe juthat „Orgona-szimfóniája” is.
Sokkal több átlagosságban aligha: noha Saint-Saëns tényleg nem volt zenei forradalmár, de valójában egy nagyon sokoldalú és termékeny szerző volt, aki színes, tetszetős és fantáziadús kompozíciókat alkotott – és ezekben nem csak olyan nagy mesterek hatását fedezhetjük fel, mint Mozart, Mendelssohn vagy Schumann, de idősebb korában még a kor divatos zenei irányzatait is.
Mindenestre igazi zenei csemege Camille Saint-Saëns tizenöt és ötvenegy éves kora között megírt összes szimfóniáját egy albumban kézbe venni és egymás után végighallgatni a Warner újdonságán. Ugyanis itt a három sorszámozott szimfónia – I. Esz-dúr, II. a-moll, III. a-moll (Orgona) mellett két még kevésbé ismertet is kézhez kapunk.
Az A-dúr szimfónia Saint-Saëns legelső szimfóniája, fiatalkori műve; és a pályázatra készült, ugyancsak sorszám nélküli F-dúr szimfónia (Urbs Roma) is szerzőjének kevésbé ismert nagyzenekari darabjai közül való.
S ugyan ki interpretálhatná a centenáriumon életszerűbben e szimfóniákat, mint az 1934-ben alapított és 1975 óta a Francia Rádió hivatásos zenekaraként működő Orchestre National de France – azaz Franciaország Nemzeti Zenekara? Élvezetes, jól megfogott előadásokat hallunk e közepesen nagy létszámú együttestől; igazán szórakoztató felfedezésekre visznek el bennünket a komolyzene világában – karmesterük, a temesvári születésű román Cristian Măcelaru jól megfogott vezényletével és Olivier Latry orgonaszólójával a III. szimfóniában.
Komlós József JR
