A Jü új BMC Recods albumán a rock intenzitását, a free jazz szabadságát, az ambient textúrák hipnotikus hatását, és az afrikai zenék komplex, zsigeri ritmikáját egyesíti.
A budapesti Jü 2012-ben alakult, alapító tagjai Mészáros Ádám gitáros (Qiyan, Erik Sumo, Tariqa), Hock Ernő basszusgitáros (The Qualitons, Zuboly, Dresch Quartet, Grencsó Collective) és kezdetben Halmos András dobos (Kampec Dolores, Tariqa, Gadó Gábor Quintet).
A zenekar az elmúlt évtizedben sajátos és újító hangzásvilágot alakított ki, ötvözve a free- és avantgárd jazz szabadságát, a post-, és a noise rock lendületét, a kísérletező zajzenéket és a különféle népzenei hatásokat. Instrumentális kompozícióik dinamikusak és többrétegűek, az alkotás során a kollektív improvizáció az egyik legfőbb vezérlőelv.
Koncertjeik különösen intenzívek, ahol a hallgató úgy érezheti, hogy aktív részese a zenei folyamatoknak, mivel ez a rendkívül energikus és vibráló hangfolyam egyszerre igényli a fizikális és szellemi részvételt.
A londoni RareNoise Records gondozásában megjelent első három album a Jü nemzetközi ismertségét is megalapozta, olyan fesztivál- és klubfellépésekhez juttatva őket szerte Európában és azon túl is, mint a Ljubljana Jazzfestival, a Saalfelden Jazz Festival, a Cairo Jazz Festival, az oslo-i Nasjonal Jazzscene vagy a londoni Vortex.
2022-ben a dobos helyére Miklós Szilveszter (Rezervatum Orchestra, GreMi, AMP, Grencsó Collective, Trió Kontraszt) érkezett, akinek karaktere és játéktechnikája a koncertek során már integrálódott a trió univerzumába, ezen az albumon először hallható stúdiófelvételen is.
Mészáros Ádám, Hock Ernő és Miklós Szilveszter mai triója: a Jü az elragadtatás zenéjét játssza: sokszor szigorúnak tetsző, néha kifejezetten repetitív örvénylésből kibontakozó témáik, a pszichedelikus és noise rockból, folkból és power jazzből egyszerre táplálkozó kompozícióik őserővel megszólaló, vibráló hangfolyamok, amelyek a folyamatos jelenből egyenesen a jövőbe röpítik a transzba ejtett közönséget.
Negyedik albumuk Rudel címmel egyesíti a rock intenzitását, a free jazz szabadságát, az ambient textúrák hipnotikus hatását, és az afrikai zenék komplex, zsigeri ritmikáját. A torzított gitárok és a nyers energiák első hallásra a rock- vagy metálzenekarokat idézik, ám a hangzás felszíne alatt körvonalazódó zenei mag nyíltan árulkodik a három, kortárs szabadzenében
Fotó: Huszti István
