Kezdőlap Kecskemét A szellemi élet központjává kell tenni a színházunkat

A szellemi élet központjává kell tenni a színházunkat

A Jászai-díjas Cseke Péter több mint 100 szereppel a háta mögött, három évtized tapasztalataival felvértezve, tavaly vette át a Katona József Színház igazgatását, s rögtön „kezet nyújtott a közönségnek”, a megye közönsége pedig nemcsak elfogadta, hanem „meg is simogatta a kezét”. A teátrum direktoraként azt vallja, hogy a nagyszínházban nincs helye a kísérletezésnek, s oroszlánrészt vállalt abban, hogy újra a régi fényében tündököl a színház.
Melyik szerepeire tekint vissza a legszívesebben?
Nosztalgiával gondolok a debreceni pályakezdésemre, ott a Volpone c. darab Moscájához fűződik szép emlékem, később Pesten a Madách Színházban Noszty Ferit játszhattam el, az egyik legnagyobb sikerem pedig a Macskákban, Elvisz Trén megformálásához fűződik. A szívemhez rendkívül közel áll a Páratlan páros, amely 25 éve, töretlen sikerrel szerepel műsoron, immár a 900. előadás felé közelítünk vele.

Tudatos döntésként nem mutatkozott be színészként a kecskeméti közönség előtt, vagy egyszerűen nem fért bele az idejébe a játék a rengeteg tennivaló miatt?
Mindkettő igaz, előre eldöntöttem, hogy egyelőre nem szerepelek, úgy éreztem elegánsnak, ha a társulatom játszik, igazgatóként pedig más feladatok megoldása várt rám. Sokan kérdezgették a városban, hogy mikor lépek a „világot jelentő deszkákra”, már éppen gondolkodtam rajta, s a legjobbkor érkezett Szerednyei Béla felkérése, így az idei évadban színészként is láthat a „hazai” közönség.
Az idei évad pazar kínálata ismét színvonalas szórakozást, tartalmas kikapcsolódást ígér minden korosztály számára.
Valóban így van. Az első bemutatónk, Csehov: Három nővér c. drámája, amely értékes előadás, ezért fontosnak tartottam, hogy olyan rendezőt nyerjünk meg rá, akinek van mondanivalója. Korábban láttam Szász János egy korszakalkotó rendezését, többek között ezért hívtam ide a városba. Nagyon jó az előadás, picit közelebb hozza a mai életünkhöz a művet.
A Játék a kastélyban kiváló polgári vígjáték, úgy adjuk elő, ahogyan Molnár Ferenc megírta, a tavalyi szilveszteri premier sikere miatt vettük be az idei repertoárba. Huszka Jenő: Lili bárónő c. operettje szép kiállítású, amelyben nagyszerű a zene, mindenki csodálatosan énekel, nagy komédiások és fiatal tehetségek egyaránt szerepelnek benne. Az Indul a bakterház zenés játék formájában kerül műsorra. Rideg Sándor művéből igazi kultuszregény, majd kultuszfilm lett, kiváló helyi színészek, valamint két vendégművész, Mikó István és Nemcsák Károly játssza a főszerepeket. A különlegesség, hogy Rusz Milán színész kollégám tangóharmonikán kíséri végig az előadást.

A tavalyi szilveszteri bemutatónk óriási sikerén felbuzdulva, az idei óévbúcsúztatón ugyancsak várjuk a kedves közönséget, ezúttal a Nem ér a nevem címmel a tévedések vígjátékán mulathat a publikum. Ízig-vérig mai történet, egy tb-csalásról szól, örömmel, izgalommal várom a bemutatót, hiszen ekkor debütálok a kecskeméti közönség előtt.

Következő darabunk Shakespeare: Szentivánéji álom c. klasszikusa. Amikor idekerültem, örököltem egy társulatot, s úgy éreztem, hogy kevés a fiatal, ezért sok ifjú tehetséget szerződtettem a színházhoz, számukra egy nagy kiugrási lehetőség ez a mű.

Az új kezdeményezések – szilveszteri előadás, a Színészbál, Karácsonyi bérlet – elsöprő sikert arattak tavaly. Várható-e újabb, hagyományteremtő rendezvény?

Szeretnénk, ha tradícióvá válnának ezek a programjaink, így elkezdtük a Karácsonyi bérletek árusítását, és boldogan hirdetem, hogy 2010. január 16-án lesz a Színészbál. Ezen kívül úgy tűnik, bevált a hírszínházunk, ahol minden hónapban egy aktuális hírre megírt művet mutatunk be. A közelmúltban ovis csoportok járták végig az impozáns épületet, mert már őket is szeretnénk megismertetni ezzel a varázslatos világgal. Érdekes élményként említhetem azt a találkozót, amikor a színésznők süteményt sütöttek a közönség számára. Nagy álmom, hogy a színház a szellemi vérkeringés központjában legyen. Fontosnak tartom a megyei megjelenést, ahová hívnak és adottak a feltételek, oda szívesen ellátogatunk.

A közönség értékelte a nagyszerű elmúlt évadot, mindez érzékelhető-e a bérletek értékesítésénél?
Örömmel tájékoztathatom az olvasókat, hogy nőtt a bérlettel rendelkezők száma, már látja a város, hogy jó, amit csinálunk, akik idáig nem szavaztak bizalmat, azok most már sorban állnak a pénztárunknál. Büszkén említhetem meg, hogy 25 bérlettel rendelkezünk és a szakmában is egy év alatt elismert lett a színházunk. Számunkra a legfontosabb, hogy művészileg magas színvonalúak legyenek az előadásaink, a közönséget tökéletesen kiszolgáljuk, s a publikum visszajelzése, tapsa, hálája ad erőt a folytatáshoz.