Kezdőlap Zenei élet Szandai Mátyás – Mathias Lévy – Lukács Miklós: Bartók Impressions

Szandai Mátyás – Mathias Lévy – Lukács Miklós: Bartók Impressions

MEGOSZTÁS
“Bartók Béla zenéje kortárs zene, nekünk kortársunk.” Ez a vezérfonala új BMC Records albumának kapcsán annak a három fiatal muzsikusnak, akik korábban már külön-külön bizonyították, hogy univerzális zenészek. Sem határoktól, sem ismeretlen területektől nem ijednek meg, ha inspirációjuk, belső késztetésük éppen arra vezeti őket.

Egy magyar, egy franciaországi magyar és egy francia jazz-zenész alkotta triókiemelkedő zeneisége és magával ragadó zenélése folytán fogalmazódnak meg azok a modern jazzbe oltott népzenei impressziók, amelyek ezt a lemezt létrehozták.

Az album központi figurája: Lukács Miklós cimbalomművész zenészcsaládba született: édesapja cimbalmozott, édesanyja hegedült – így aztán a népzenét kisgyermekkorától természetes közegként élhette meg. Már egészen kisgyermekként kivételes tehetség volt, majd komolyzenét tanult, és nagy sikerű lemezt is készített a Budapesti Fesztiválzenekarral. Idővel a kortárszene: Eötvös és Kurtág mellett a jazz hivatott tolmácsolójává vált – kiváló magyar zenészek formációiban szerzett hírnevet.

Az ugyancsak klasszikus zenei végzettségű, Párizsban élő nagybőgőssel: Szandai Mátyással Lukács már tizenkét éve játszik kvartettjében. Szandai ugyancsak széles látókörű, nyitott zenész, aki a kortárs zenei projektektől a különböző neves jazz-formációkig sok mindenfelé letette már a névjegyét.

A francia hegedűs: Mathias Lévy személyében ugyancsak egy tapasztalt, komoly előéletű muzsikussal teljesedik ki a trió – mely hangszer összeállításában, ebben a formában valóban egy mai népzenekar képét alkotja.

A kulturális határokon egyensúlyozó, vagy éppen azokon átlépő egyes felvételek valóban élettelteliek és frissek. Magával ragadón pontos a ritmizálás, illuzórikusan pontos hangszerszerűségben és megszólalásban a visszautalás a paraszti zene gyakorlatára.Az archaizáló népzeneiség mellett kamarazenéből ismert elemekkel találkozunk, a szabad improvizáció pedig mindig a művek szellemisége által megszabott keretek között marad.

A szó valós esztétikai értelmében nagyon szép impressziókat, reflexiókat, és feldolgozásokat hallunk.

Komlós József JR

MEGOSZTÁS