Dr. Kiss Katalinnem önmaga érdemének tulajdonítja, ha sikerül meggyógyítania egy kisgyermeket. Mindinkább Isten gondoskodó szeretetének és a Szent Szellemnek, ami mindannyiunk életében jelen lehet, habehívjuk Krisztust az életünkbe. Erről vallott hétfő délelőtta Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak társaságában. (Fotók: Tódor Norbert)
Már kisgyermekkora óta készült erre a hivatásra, valószínűleg Isten ültette el ezt a szívében.1985-ben végzett Szegeden, az Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, majd Kecskemétre került, a kórház gyermekosztályára. Szakvizsga után másfél évig iskolaorvosként dolgozott, majd körzetet kapott – mesélt pályája alakulásáról, majd arra is kitért, természettudományos végzettséggel miképp viszonyul a spiritualitáshoz.
– Jézus ma azt mondja nekünk: gyere úgy, ahogy vagy! Nem számít, mit tettél: loptál, öltél, csaltál, hazudtál, italoztál, netán drogoztál. Az sem számít, eddig mit gondoltál rólam; megvetettél, szidalmaztál, csúfoltál. Nem számít a hitetlenséged sem, mert feltétel nélkül szeretlek! – fordult hallgatóságához a gyermekorvos, Krisztusról, a Megváltóról szólva.
– A názáreti Jézus Krisztus fizikai testben természetesen nincs velünk, de a Szent Szellem formájában köztünk is jelen van. Amennyiben hittel elfogadjuk Őt, meghallgatja imádságainkat. Ha emberi eszközzel semmi esély nincs a gyógyulásra, Isten előtt akkor sincsenek akadályok: természeti törvények,gyógyíthatatlan betegségek, lehetetlen helyzetek– fogalmazott az előadó, majd olyan megtörtént eseteket sorolt fel, ahol orvosi segítség hiábavalónak bizonyult, a beteg mégis éleben maradt, meggyógyult.
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)
