Aki észreveszi a szépet, és képet alkot ábrándjainkból
Tanítómesterei a türelem, kitartás, hit, szerencse
A csengődi származású, jelenleg Kiskőrösön alkotó Zsíros Zoltán a már gyermekkorában megmutatkozó talentumát a festőművészet szolgálatába állította. A maga örömére kezdett alkotni, majd műveinek gyarapodó kiállítási sikerei folytán, szabadfoglalkozású művésszé vált. Soha nem tanították festeni, „tanárai a türelem, a kitartás és a hit, a szerencse”, de páratlan tehetségével, szorgalmával mégis elérte, hogy mára számtalan kiállításon megcsodálhatta a közönség az alkotásait, és Európa összes államába vittek már a műveiből. A Kapolcson, július 27-augusztus 5-ig sorra kerülő Művészetek Völgyében is találkozhatnak az érdeklődők a festőművésszel és az alkotásaival.
Aki olyan rafinált ízléssel rendelkezik, mint jómagam, azt nem könnyű egy művészi alkotással lenyűgözni, de amikor álmélkodó kíváncsisággal betértem Zsíros Zoltán műtermébe, a tájképek előtt megállva, lassan araszolva rajtuk a tekintettel, ismeretlen érzés kezdett a hatalmába keríteni. A csodálatos tájképek különös varázsa már az első mustránál megfogott, s egy pillanatra – elfelejtve a hétköznapok baját –, úgy éreztem, mintha minden gondom fölött lenne híd.
A képek szemlélése minden bizonnyal mást jelent annak, aki „gyermekévei szűk völgyéből felért az ifjúság hegyére” vagy akinek a „halántékára már az ősz feküdt”, csak egy a közös érzés: mindenkinek pozitív gondolatokat ültet el a szívében, így utána másnak, jobb embernek érzik maguk, s a szomorúság csak átutazó vendég lesz az életükben. Annyi életöröm árad az alkotásokból, hogy a szemlélődő körül a levegő megtelik elégedettséggel. Számomra édes nosztalgiát, a gyermekkorba való örömteli visszatalálást idézte elő a festményekben való gyönyörködés, ahogy a varázslatos, érintetlen, lenyűgöző szépségű tájat fürkésztem. A rohanó hétköznapok közepette valóságos örömünnepet jelentett az a néhány óra, amíg a káprázatos képekben gyönyörködhettem, s úgy éreztem, hogy értékeit percekben mérő divat – világunkban is születhetnek időtlen alkotások. Nem vagyok szakértő műelemző, de úgy vélem, hogy Zsíros Zoltán alkotásai a magyar tájképfestészet fontos mérföldkövei lesznek.
” 1996-ban festettem az első képem, tanáraim a türelem, kitartás, hit, na meg a szerencse. Mert szerencsések azok, akik észreveszik a szépet olyan helyen, ahol mások semmit nem látnak. Képeim nem mindig az mutatják, ami a valóság, de bizonyosan azt, amiről ábrándozunk. Kizárólag olajfestéssel dolgozom, a színek vonzanak elsősorban, színvilágom vidám, meleg tónusú és kifinomult. Kedvenc témáim: tájképek, portrék, és a mediterrán utcaképek, de kérésre megalkotok bármit.”
Zsíros Zoltán elárulta, hogy szeret utazni, mert minden ilyen utazással „több” lesz az ember. Mi, a festményeit csodáló közönség pedig az ő általa megalkotott műveknek köszönhetően leszünk „többek”.
Zsíros Zoltán
Kiskőrös, Szondi u. 7
Tel.: 06-20/ 391-93-56
[email protected]
www.zsirosgaleria.hu
