Kezdőlap Régió ÜGYVÉD VÁLASZOL

ÜGYVÉD VÁLASZOL

2012. július 1-jén lép hatályba az új munka törvénykönyve,
amely jelentõs változásokat hoz a munkaviszony munkáltató
általi jogellenes megszüntetésének következményeiben
is. Ez az a terület, ami minden munkáltatót a leginkább foglalkoztat,
hiszen nap mint nap szembesülhet egy rosszul kivitelezett
döntésének munkajogi következményeivel.
(folytatás az elõzõ lapszámból)
A korábbi szabályok szerint jogellenes
munkaviszony megszüntetés esetén
a munkáltató a munkavállaló elmaradt
munkabérét, egyéb járandóságait
és a munkavállaló kárát is megtéríteni
volt köteles, azaz ha egy munkaügyi per
5 éven keresztül tartott, akkor az otthon
tévézõ, elhelyezkedni nem tudó (vagy nem akaró) munkavállaló
pernyertesség esetén megkaphatta a munkabérét és a
béren kívüli juttatásai ellenértékét is visszamenõleg, továbbá
igényelhette egyéb kárát is (hitel felmondása miatti károk,
egészségromlás miatti nem vagyoni kár stb.) Ezen túlmenõen
amennyiben a bíróság nem állította helyre a munkaviszonyát,
2-12 havi átlagkeresetéig terjedõ kártérítés is megillette.
Egy magas bérezésû munkatárs pernyertessége akár egy
kisebb cég mûködését is komolyan veszélyeztethette.
Az új rendelkezések szerint jogellenes megszüntetés esetén
„a kár” megtérítésének van helye, ezen belül azonban elmaradt
munkabér jogcímen kártérítés jogcímen legfeljebb a
munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összege járhat. A béren
kívüli juttatások mértékérõl nem szól a jogszabály, de álláspontom
szerint a bírói gyakorlat a törvénynek a munkabérre
vonatkozó fenti korlátozó rendelkezéseit fogja alkalmazni.
Fontos változás, hogy amennyiben a bíróság nem állítja
helyre a munkavállaló munkaviszonyát, az új szabályok szerint
megszûnt a munkáltató 2-12 havi átlagkeresetig terjedõ
átalánykártérítési fizetési kötelezettsége.
Az új rendelkezések szerint a munkavállaló kárának megtérítése
történik. Véleményem szerint a munkavállalónak az
elmaradt munkabér követelés kapcsán komoly kárenyhítési
kötelezettsége is lesz, bizonyítania kell hogy mindent megtett
annak érdekében hogy munkát találjon.
A régi szabályok szerint a munkavállalót, ha munkaviszonya
nem rendes felmondással szûnt meg jogellenesen, megillette
a felmentési idõre járó átlagkeresete és a rendes felmondás
esetén járó végkielégítése is. Az új szabályok szerint
viszont a munkavállaló a munkáltatói felmondás esetén
irányadó felmondási idõre nem átlagkeresetre, hanem távolléti
díjra lesz jogosult kizárólag abban az esetben, ha nem tart
igényt kárra és ezen belül elmaradt jövedelmére.
Az új rendelkezések szerint a munkavállaló kára megtérítésén
túlmenõen csak akkor jogosult a végkielégítés összegére,
ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással
szûnt meg, vagy a munkaviszonya megszûnésekor a nyugdíjasság
ténye miatt nem részesült végkielégítésben, azaz a
korábbi szabályoktól eltérõen már a nyugdíjas munkavállaló
részére közölt jogellenes felmondás esetén is kell végkielégítést
fizetni.
A korábbi szabályok szerint a munkáltató kérhette, hogy ne
állítsák helyre a munkavállaló munkaviszonyát, amely kérelem
csak akkor volt megtagadható, ha a munkáltató intézkedése
a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményébe, az
egyenlõ bánásmód követelményébe, illetve felmondási védelembe
ütközött, vagy a munkáltató a választott szakszervezeti
tisztségviselõre elõírt munkajogi védelemben részesülõ
munkavállaló munkaviszonyát szüntette meg jogellenesen.
Az új szabályok szerint ilyen kérelem elõterjesztésére a
munkáltatónak már nem lesz lehetõsége, ellenben a munkavállaló
sem korlátlanul, hanem bizonyos esetekben kérheti a
munkaviszony helyre állítását: a munkaviszony megszüntetése
az egyenlõ bánásmód követelményébe, felmondási tilalomba,
szakszervezeti tisztséget betöltõ munkavállalóra
irányadó eljárási szabályokba ütközött, a munkavállaló a
munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselõ
volt, illetõleg a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel
történõ megszüntetését vagy erre irányuló saját
jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
A rendeltetésszerû joggyakorlás tilalmába ütközõ felmondás
a jövõben nem alapozhat meg munkaviszony helyreállítást,
az kikerült a feltételek közül.
Ilyen munkavállalói kérelem esetén a munkáltató köteles
lesz a munkavállaló kárát megtéríteni, de végkielégítés és felmondási
idõre jutó távolléti díj megfizetésére már nem lesz
köteles a korábbi szabályokkal azonos módon.
A munkaviszony munkáltatói jogellenes
megszüntetésének következményei
2012. július 1−jét követően
Kecskemét, Széchenyi tér 14. (Északi Térfal)
Tel.: 06-30/273-9022; http://lakoslegal.uw.hu; e-mail: [email protected]