Kezdőlap Régió Virágkarnevál

Virágkarnevál

Harmadik lett a Hírös város kocsija a Debreceni Virágkarneválon

A harmadik díjat nyerte el Kecskemét kocsija az idei 43. Debreceni Virágkarneválon. A”Hírös népmese a Hírös városból” kompozíciót Horváth Mari tervezte, kivitelezői voltak Pikó Sándor képzőművész és Szabó Erzsi virágdesigner. Kecskemét virágkocsija a Magyar Népmesék sorozat közismert dallamára vonult végig Debrecen utcáin, a kocsit a Kecskemét Táncegyüttes kísérte.

A 43. Debreceni Virágkarneválon elért siker kapcsán tartott sajtótájékoztatót dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere és Mák Kornél alpolgármester. Elhangzott: a város méltán büszke a Kecskeméti Rajzfilmstúdió szakmai, művészeti teljesítményére. Az alkotók fő célkitűzése az örökül kapott értékek megőrzése és korszerű formában történő továbbadása hazánkban és határainkon túl. A különböző tájegységek díszítőmotívumainak és művészetének alkalmazásával, a magyar népzene megjelenítésével a stúdió a hazai filmművészetben egyedülálló teljesítményt nyújtott. Kecskeméten több mint négy évtizede készülnek olyan sorozatok, mint például a Mesék Mátyás királyról, Mondák a magyar történelemből, Vízipók csodapók. A világ egyik legsikeresebb rajzfilmsorozata pedig a 7 perces epizódokból álló Magyar Népmesék, amelynek első része 1977-ben, 100. része 2011 végén készült el. Szintén 2011 decemberében Mikulás Ferenc stúdióvezető és az alkotógárda Magyar Örökség Díjat vehetett át. A sorozat közkedvelt és jellegzetes főcímzenéje, valamint madaras-virágos főcímmotívuma világszerte ismert. Az epizódokat 5 kontinens 37 országa vásárolta meg, 27 külföldi fesztivál versenyprogramjába válogatták be és több rangos fesztiválon díjazták.
A filmek eredeti gyűjtések, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete anyagainak felhasználásával készültek, a gyűjtések díszítőművészetének alkalmazásával, megtartva a magyar nyelv „ízes” fordulatait és a magyar népzenét.
A „Kecskemét Virágkocsi” alapkoncepciója az volt, hogy a kompozíció középpontjában azon értékek álljanak, amelyekbe beleszülettünk, különös tekintettel a díszítőművészet és a zene területére. Így esett a választás a Kecskeméti Animációs Filmstúdió Magyar Népmesék sorozatának motívumaira, megjelenítve a sorozat figuráit és a város címerállatát, a kecskét is. Kecskemét virágkocsijának elkészíttetését a VER-BAU Kft. és a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. támogatta.
Kecskemét virágkocsija természetesen a Hírös városban is bemutatkozik majd, a tervek szerint októberben, a Város Napja alkalmából.
A harmadik díjat Kecskemét megosztva nyerte el, az ezzel együtt járó 50 ezer forintos pénzjutalmat az önkormányzat a csángó gyerekek balatoni üdültetésére ajánlja fel. (Mint ismeretes, Kecskemét a Pintér Aukciósházzal és a balatonfüredi önkormányzattal együttműködve idén már támogatta e célt.)
Augusztus 19-én Kecskemét köszönti Debrecent címmel a Ciróka Bábszínház Kecsketáncoltatás című játékos produkciójával és a Kecskemét Táncegyüttes önálló műsorral mutatkozott be, nagy sikert aratva. A lelkes közönség a Kecskeméti Rajzfilmstúdió által összeállított válogatást is megtekinthette. Mindezeknek köszönhetően a Virágkarneválon való részvétel városmarketing szempontból Kecskemét számára rendkívül jelentős volt.

Együttműködés Kecskemét és Debrecen között:

A két város a debreceni 2012. évi turisztikai és kulturális rendezvények kapcsán lépett együttműködésre. Az erről szóló megállapodás a 2011-es Hírös Hét Fesztivál keretében, augusztus 23-án köttetett meg Kecskeméten.
Mindkét város vezetése kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar városok országon belül is bemutassák egymás értékeit, a helyi hagyományokat. Az elmúlt évben Kecskemét Balatonfüreden is számos nagy sikerű programot valósított meg, így vetődött fel a Debrecennel történő kapcsolat kiépítésének lehetősége a kultúra és az idegenforgalom területén 2012-ben.
Az első közös rendezvény Debrecen Város Bálja volt, ahol Kecskemét, mint díszvendég, az Aurin Leánykar műsorával mutatkozott be. A Debrecennel kialakuló szorosabb együttműködés jegyében zajlottak a Magyar Kultúra Napja idei ünnepségei is Kecskeméten, így az Alföld irodalmi folyóirat bemutatkozó estje a Könyvtárban, valamint a neves Debreceni Kodály Kórus fellépése az Evangélikus templomban. Február 1-jén nagy érdeklődés mellett nyílt meg a debreceni Kölcsey Kulturális és Konferencia Központban a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének „LÁTLELET 2012” című kiállítása, majd – a kölcsönösség jegyében – áprilisban a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban a XXI. Debreceni Tavaszi Tárlat.
A március 15-i debreceni ünnepi megemlékezésen a Kálmán Lajos NOMH Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyolcvan tanulója nagy sikerrel lépett fel a Debreceni Nagytemplom előtti színpadon. A kulturális együttműködés további gyümölcse a 25 éves debreceni PG Csoport koncertje a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon.
Április 20-án a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás a Debreceni Művelődési Központ Tímárházában.
Balatonfüreddel és Debrecennel közös programok voltak a balatonfüredi XXI. Jókai Napokon a Kecskemét Táncegyüttes és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes fellépése április 30-án, majd a 83. Ünnepi Könyvhéten a három város irodalmi folyóiratának bemutatkozása Füreden.
A kecskeméti XII. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó programjában több debreceni fellépő is szerepelt (pl. Debreceni Valcer Táncstúdió, Szihalmi Fúvószenekar, PG csoport, Pergő Együttes, SONUS ütőegyüttes, nem utolsó sorban pedig a Kecskeméten létrehozott Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar). A fesztivál keretében megrendezett piknik napja a Csalánosi Parkerdőben úgynevezett Debreceni Nap volt, ahol kézműves foglalkozásokat, gyermekprogramokat is szerveztek.
A két város színvonalas közös kulturális eseményei sorában augusztus 13-án a két jelentős alföldi mester, Holló László és Bozsó János expresszív hangvételű alkotásaiból nyílt kiállítás a debreceni Belvárosi Galériában.

A Debreceni Virágkarnevál története:

Debrecenben minden év augusztus 20-án rendezik meg a virágkocsi-korzót, mely immár közel ötven éves állandó múltra tekint vissza. A virágkorzó története viszont már több mint 100 éves. 1905-ben – mivel Debrecen város egészségügyi ellátása elszomorító volt – felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Az előkészítő bizottság elhatározta, hogy egy virágkorzót rendeznek, melynek bevételét egy mentőkocsi vásárlására fordítják. A 23 kocsiból álló menetnek óriási sikere volt, 1600 korona bevételt hozott, melyből természetesen megvették a kocsit. Mégis ezután hat évtized telt el, míg újra megrendezték a felvonulást.
A 60-as években Debrecen városában vitát indítottak arról, hogy milyen kiemelkedő, művészeti ágat is felvonultató programötletet találjanak ki, amely a város hírnevét erősíti. Végül a Debreceni Népi Együttes genfi virágkorzón való fellépése után döntötték el, hogy virágkorzót rendeznek. 1966-ban indult el az első karneváli menet. Az évek során egyre több város képviseltette magát és a kísérőrendezvények száma, így az idelátogató turisták száma is folyamatosan növekedett. Mára a korzó karneváli hétté bővült, a virágokkal feldíszített hazai és külföldi kocsik végigvonulnak a város főutcáján, a Piac utcán, majd megérkeznek a Nagyerdei Stadionba. A karnevált hagyományosan esti felvonulás, tűzijáték és utcabál zárja.