Továbbra is az önkormányat működtetné a Platán Otthon fogyatékos részlegét
A közgyűlés felhatalmazta dr. Zombor Gábor polgármestert arra, hogy tárgyalásokat folytasson az állammal a Platán Otthon fogyatékos részlegének állami finanszírozásáról. A megállapodás aláírását követően az önkormányzat január 1-től változatlanul ellátja a részleg működtetését.
Az előzmények: a jogszabályi változások következtében 2013. január 1-jétől az állam fenntartói feladata lesz a fogyatékos, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegeket ellátó bentlakásos intézmények
működtetése. A törvény hatálya azonban az átvett intézmények körében nem terjed ki a kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága (ESZII) telephelyeként a Platán Otthonra, ahol fogyatékosok ápoló-gondozó otthona és idősek otthona is működik, hiszen ez nem tiszta profilú – csak fogyatékosok bentlakásos ellátását végző – intézmény.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a Platán Otthonban lévő fogyatékos részleg működtetése és a hozzá kapcsolódó vagyon is az önkormányzatnál marad, azonban az állami feladat-ellátási kötelezettség miatt az állam ellátási szerződés megkötésével kötelezettséget vállal a fogyatékosok bentlakásos ellátásának finanszírozására. Erre többek között azért van szükség, mert a költségvetési törvény tervezete már nem tartalmazza a települési önkormányzatok állami támogatásai körében a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonára vonatkozó támogatást, és ezzel összhangban a Magyar Államkincstárhoz sem lehetett már jelezni éves mutatószámot erre a feladatra. A Platán Otthon esetében, mivel itt egy helyrajzi számon két részleg működik, az állami átvétel hosszadalmas és bonyolult lenne, ezért a telephely működtetése a fentiekben vázoltak szerint továbbra is az önkormányzatnál marad, a fogyatékos részleg működtetési költségeit pedig az állam biztosítja. Ezek alapján hatalmazta fel a testület a polgármestert a tárgyalások lefolytatására és a finanszírozási szerződés aláírására.
Változik a hivatal neve
A változó jogszabályok következtében megváltozik január 1-től a polgármesteri hivatal neve: a jelenlegi Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala helyett Kecskeméti Polgármesteri Hivatal lesz. A névváltozás az önkormányzatot nem érinti, az továbbra is a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata elnevezést viseli majd.
Gazadasági Program a következő két évre
Elfogadta Kecskemét közgyűlése a város 2013-2014-re vonatkozó Gazdasági Programját. A Kecskeméti Városfejlesztő Kft. átal elkészített stratégiai dokumentum Kecskemét gazdasági lehetőségeit, fejlesztési szükségleteit, -irányait és céljait foglalja egységes szerkezetbe. Vállalásait tekintve a dokumentumban olyan célokat, feladatokat és programokat fogalmaztak meg a szakemberek, amelyek – a jelenlegi gazdasági helyzetben és az önkormányzat teherbíró képessége mellett – reálisan teljesíthetők, vagy elindíthatók a 2014-es új önkormányzati választásokig, illetve az új európai uniós költségvetési ciklushoz (2014-2020) kapcsolódó programok és pályázati kiírások elindulásáig.
Kecskemét gazdasági programja figyelembe vette az Európai Unió gazdaságpolitikájának várható irányait, a kontinensre, s ezen belül Magyarországra nehezedő hosszútávú kihívások kezelésének szükségességét, a helyi adottságokból adódó fejlesztési lehetőségeket, az elmúlt évek gazdasági-társadalmi folyamatait, valamint a megfogalmazott lakossági igényeket. A Gazdasági Program rögzíti azokat az átfogó és stratégiai célokat, amelyek túlmutatnak a program meghatározott időtávján (2013-2014), s érvényességük kiterjeszthető akár a 2020-as időszakig is.
A dokumentumban megfogalmazott hét stratégiai cél olyan irányba kívánja vezetni Kecskemétet, amelynek során a város, képes lehet egyensúlyt teremteni a gazdaság fejlődése, illetve társadalmi-környezeti értékek és érdekek között. A Gazdasági Programban a város 11 programcsoporthoz kapcsolódóan fogalmazta meg tervezett beavatkozásait, és bemutatta azokat a kiemelt programjait is, amelyeket legkésőbb 2014-ig meg szeretne valósítani, vagy el kíván indítani. Az átfogó cél: Kecskemét váljék egy értékeit megőrző, harmonikus gazdaságfejlesztést mutató, nyitott, és innovatív várossá, amely képes egyensúlyt teremteni a gazdaság fejlődése, illetve társadalmi-környezeti értékek és érdekek között.
Stratégiai célok:
-A helyi adottságokat figyelembe vevő, több lábon álló gazdaságfejlesztés ösztönzése, vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítása.
-A tudásalapú gazdaság alapjainak megerősítése, a város oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásának növelése.
-Az energiatudatos, erőforrás-hatékony és környezetbarát gazdasági fejlesztési elképzelések ösztönzése, előtérbe helyezése, a megújuló energia felhasználás arányának növelése.
-Kecskemét térségi és városhálózati szerepkörének erősítése, kedvező közlekedésföldrajzi helyzetének kihasználása, a kistérséggel és a környező településekkel való kapcsolatok bővítése.
-A gazdaság igényeire is nyitott, a munkaerőpiaci kihívásokra reagáló oktatási-képzési rendszer kialakításának, fejlesztésének támogatása.
-Hosszútávon fenntartható, élhető, minőségi városi környezet és magas szintű közszolgáltatások (pl. kultúra, szociális ellátás, egészségügy) biztosítása.
-A befektetés-ösztönzés és tőkevonzás feltételeinek javítása, a városmarketingben rejlő lehetőségek kihasználásával.
Prioritások: „Tudásalapú gazdaság” (a munkaerő-kínálat, az oktatási-képzési és az innovációs kapacitás versenyképességének növelése), „Fenntartható gazdaság” (környezetipar, energetika, turizmus, mezőgazdaság és élelmiszeripar), „Húzó gazdaság” (járműipari, logisztikai fejlesztések, beszállítói programok), „Nyitott gazdaság” (a város tőkevonzó és kooperációs képességének fejlesztése), „Támogató infrastruktúra” (a gazdaság infrastrukturális háttérfeltételeinek javítása), „Élhető környezet” (városfejlesztés, városüzemeltetés, kulturális fejlesztések, társadalomfejlesztés, szolgáltatásfejlesztés)
Gazdaságfejlesztési irányok, tervezett beavatkozási programok:
-Járműipari és közvetlen kapcsolódó ipari ágazatok fejlesztési programja;
-A helyi KKV-k beszállítói képesség növelésének programja;
-Komplex agrár- és vidékfejlesztési program (tanyaprogram, a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növelése, élelmiszerbiztonság fokozása, alkalmazkodó, környezettudatos és energia hatékony mezőgazdaság támogatása, mezőgazdasági és agrár-ipari klaszterek létrehozása);
-Turizmusfejlesztési program (szálláskapacitás bővítés, üzleti-, konferencia- és egészségturisztikai fejlesztések, kulturális és szabadidő turizmus erősítése);
-Városi közszolgáltatás-fejlesztési program (szociális és oktatási intézmények felújítása, bővítése, közműberuházások folytatása, városüzemeltetés korszerűsítése);
-Közúthálózat-, közlekedés- és tömegközlekedés-fejlesztési program (Intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztése, Kecskemét térségi elérhetőségének javítása, Kecskemét elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése, a városi és térségi kerékpárút-hálózat fejlesztése);
-Energiagazdálkodási és energiahatékonysági program (Középületek, közintézmények, illetve közterületi világítási rendszer energiatakarékos működtetése, energiahatékonyságának javítása; A lakóépületek, illetve az ipari-kereskedelmi létesítmények energiatakarékos működtetését, energiahatékonyságának javítását szolgáló programok; Helyi megújuló energiaforrások [biomassza, biogáz, geotermikus energia, nap- és szélenergia] lehetőség szerinti minél nagyobb arányú, decentralizált felhasználása);
-Ipari park, ipari- és logisztikai területek fejlesztése program (déli iparterület fejlesztés, északi ipari és logisztikai terület kialakítása, fejlesztése);
-Humánerőforrás-fejlesztés programja (duális képzés fejlesztése, műszaki felsőoktatás erősítése, át- és továbbképzési programok bővítése, ifjúságfejlesztési programok);
-Komplex városfejlesztés programja (városrehabilitációs programok, Rudolf-laktanya és szomszédos területeinek hasznosítása és fejlesztése, Homokbánya területének komplex fejlesztése, új bérlakások építése, Széktói rekreációs terület fejlesztése);
-Városi arculatfejlesztési program (városmarketing akciók).
A közgyűlés úgy döntött, hogy a Kohajda László képviselő által készített Kecskemét és Térsége Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a Gazdasági Program melléklete lesz, tartalmát pedig figyelembe veszik majd a következő időszakra szóló Gazdasági Program elkészítéésénél.
Új elemek az Integrált Városfejlesztési Stratégiában
Módosult Kecskemét Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS). A 2008-ban elfogadott, majd a Mercedes beruházás miatt még az évben módosított IVS felülvizsgálatát egyebek között az új befektetői igények, az új pályázati kiírások és ezek elvárásai, az azóta létrejött városstratégiai dokumentumok és a jogszabályi változások tették szükségessé. Egyes pályázati felhívásokban például alapfeltétel, hogy a benyújtott pályázat eredményeként megvalósuló beruházás nevesítve legyen a hatályos IVS-ben.
A felülvizsgált dokumentumba bekerült a Belvárosi Galéria mulitfunkcionális közösségi központ létrehozása és a Hírös Városi Turisztikai Központ fejlesztése. Az ügynevezett „Nyugati Városkapu” akcióterület kibővült, a Csabay Géza körút térségén felül az Izsáki út térségét is tartalmazza. Ennek részei az Izsáki úttól délre eső területek, benne a GAMF, a KÉSZ Ipari Park, az Erzsébet laktanya és a Szil-Coop területével, egészen a Kecskemét-Lajosmizse vasútvonalig.
A Szabadidőközpont területén csónakház és golfpálya létesülne. A Kecskeméti Fürdőben – a távlati tervek szerint – napkollektoros és/vagy napelemes rendszer épülne ki pályázati forrásból, a termálkút metántartalmának hasznosítása pedig gázmotorral történne.
Új elem az IVS-ben a Homokhátsági tanyafejlesztési program, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. barnamezős, funkcióváltó revitalizációja, a hőtermelés optimalizálása, a geotermális hőtermelési rendszer kiépítése is.
A kerékpárutak létesítésére, a tömegközlekedés fejlesztésére, az Agrár- és Vidékfejlesztési Innovációs Központ és Agrárlogisztikai Központ létrehozására, a Széktó területén szálláskapacitás bővítésére irányuló programok változtak, kiegészültek.
Elkészült Kecskemét zajcsökkentési intézkedési terve
Elfogadta Kecskemét közgyűlése a zajcsökkentési intézkedési tervet, ezzel gyakorlatilag lezárult a 64.315.000 forint uniós és hazai támogatással, 67.700.000 forint összköltséggel megvalósuló „Kecskemét város stratégiai zajtérképének és zajcsökkentési intézkedési tervének elkészítése” című, KEOP-6.3.0/Z/10-2010-0003 azonosító számú projekt.
Mint ismeretes, a közbeszerzési eljárással kiválasztott „Vibrocomp – GEOlevel” Konzorcium első körben a stratégiai zajtérképeket készítette el, majd ezek elfogadása után készült a zajcsökkentési intézkedési terv. A zajtérképek alapján megállapítható volt, hogy Kecskeméten a közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő zajterhelést, ezért az intézkedési terv elsősorban ezen zajok csökkentésére irányul, összhangban a város fejlesztési – főként közlekedésfejlesztési – projektjeivel.
Az intézkedéseket a terv két fázisban csoportosítja, az első fázisban lévőket 5 éven belül, a második fázisban lévőket pedig 5-10 éven belül kell megvalósítani. A feladatok esetében az intézkedési terv azt is jelzi, hogy kinek a felelőssége a megvalósítás: például vasúti zaj csökkentése esetén a MÁV-é, országos közutak esetében az államé (tehát országos feladat), vagy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-é.
Az első fázisba a közúthálózat fejlesztése kapcsán bekerült az északi elkerülő út – 445. számú főút létrehozása, az északi elkerülő út – 445. számú főút M5 autópálya – 5218. j. út közötti szakasz, az 54.sz. főút kapacitásbővítése az M5 autópálya és az 5. sz. főút közötti szakaszokon, az Izsáki út négysávos kapacitásbővítése, a Nagykörút ütemezett fejlesztése (kapcsolódva az egyéb térséget érintő projektekhez), az Akadémia u. – Sport u. által kijelölt körirányú út fejlesztése (52. sz. főút – Halasi út között), tervezett 541. sz. főút, a 441. sz. főút fejlesztése (és Ceglédi úti műtárgy).
Szintén az első fázis részét képezi a közösségi közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés előnyben részesítése, a korszerű autóbuszok beszerzése, P+R hálózat kiépítése, környezetében a közösségi közlekedési vonalak integrálásával. Szükséges továbbá a város egyes zónáiban a terület jellegéhez illő parkolási rendszer – és a férőhelyhiányos területeken pakolásszabályozás – bevezetése, az egyéni és közösségi közlekedés, illetve a távolsági, városkörnyéki és városi közlekedési eszközök közötti hatékony eszközváltási rendszer kialakítása. Az útfelületeken a kopóréteg cseréje is folyamatos feladat lesz.
A második fázisban szükségesek a további hálózatfejlezstések, a nehézjárművek közlekedésének további korlátozása, és további sebességcsökkenés. A Belváros környezetminőségi szempontból kiemelten védett lehet. A zajtérkép alapján a közlekedési rendszerhez igazított településtervezést lehet végrehajtani, megállapíthatók a főutaktól szükséges védőtávolságok. A magas zajkibocsátású
főutak mellé intézmény, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény építése javasolt.
A vasúti zaj csökkentése érdekében a MÁV feladata lesz zajárnyékoló fal létesítése a legnagyobb zajjal terhelt területeken.
A zajtérképek és az intézkedési terv megtekinthető a www.kecskemet.hu/zajterkep aloldalon.
Városi tulajdonba kerül a Helyőrségi Klub
Kezdeményezi az önkormányzat a Lechner Ödön utca 3. szám alatti, állami tulajdonban lévő „Helyőrségi Klub” térítésmentes tulajdonba vételét, amelyet közösségi színtérként kíván hasznosítani. A tulajdonba adásra vonatkozó javaslatot a Honvédelmi Minisztérium tette, Kecskemét közgyűlése pedig úgy döntött, hogy él a lehetőséggel.
Az 1445 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanban hat társadalmi szervezet illetve katonai alakulat tartja összejöveteleit, számukra az ingyenes használatot a város továbbra is biztosítja. Az épületben lévő lakások, garázsok nem kerülnek az önkormányzat tulajdonába.
A tulajdon-átruházás folyamata akár egy évig is eltarthat, ez idő alatt a város jelképes, havi ezer forintos bérleti díj ellenében használja majd az ingatlant.
Megbízás a Kunság Volán Zrt-nek
Eredménytelen lett a város autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás ellátására kiírt pályázata, miután arra nem volt jelentkező. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy egy új pályázat eredményes lebonyolításáig, de legkésőbb 2014 végéig továbbra is a Kunság Volán Zrt-t bízza meg a feladattal.
A grémium döntött a 2013-ra vonatkozó jegy- és bérletárakról, valamint arról is, hogy mekkora összeget biztosít jövőre a szolgáltatónak azon költségek ellentételezésére, amelyeket a helyi tömegközlekedésben a jegy- és bérletárakból befolyt bevétel nem fedez. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is három változat került a közgyűlés elé, amelyek lényege, hogy minél magasabb összeget biztosít az önkormányzat, annál kisebb mértékben kell emelni a díjakat. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a lakosság szempontjából kedvezőbb változatot fogadja el, ennek értelmében az önkormányzat jövőre mintegy 334,5 millió forintot különít el a Kunság Volán Zrt. számára, a díjemelés mértéke így 5 százalék lesz.
A gérmium jóváhagyta azon háromoldalú megállapodás megkötését, amely a nemzeti fejlesztési miniszter, az önkormányzat és a Kunság Volán között jön létre, és amely értelmében egyes helyi vonalakon helyközi járatokkal biztosítják a tömegközlekedést. A módosítás érinti a 4-es, 4A, 52-es számú, valamint a Kecskemét – Kadafalva és a Kecskemét – Felsőméntelek között közlekedő járatokat. A megállapodás értelmében az utasok a helyközi járatokat a helyi járatokra meghatározott feltételekkel vehetik igénybe úgy a megállóhelyek, mind a jegy- és bérletdíjak tekintetében.
Döntések a térségi társulás megszűnéséről
Egyetértett a város közgyűlése azzal, hogy a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás december 31-ével megszűnjön. Mint ismeretes, a társulás olyan tevékenységeket lát el, amelyek vagy a változó jogszabályok vagy finanszírozás hiányában jövőre már nem tartoznak a feladatkörébe, ezért okafogyottá vált a társulás fenntartása. Túl ezen, a jogszabály értelmében január 1-től önálló munkaszervezetként nem működhet. A társulási tanács november 28-án döntött arról, hogy kezdeményezi a megszűnést. Utóbbit mind a 18 tagönkormányzat képviselő-testületének ki kell mondania.
A társulás megszűnése ugyanakkor nem eredményezi a kistérség települései közötti együttműködés megszűnését, hiszen a települések az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesületben folytatják fejlesztéseik, szolgáltatásaik szervezését, működtetését. Egyebek között az egyesületnek adják át a Kecskemét és Térsége Komplex Tanyafejlesztési Programot is.
A Tourinform Iroda – amely 2007 decemberéig a polgármesteri hivatal szervezeti egységeként működött – visszakerül a városhoz, a feladatot a jövőben a nemzetközi, gazdaságfejlesztési osztály látja el. Ennek érdekében a közgyűlés felhatalmazta a polgármesetert, hogy a Magyar Turizmus Zrt.-vel aláírja a névhasználati szerződést.
A képviselő-testületi döntés értelmében a társulás folyamatban, vagy fenntartási időszakban lévő pályázatainál egyes esetekben Kecskemét lép be parnerként illetve vállal kötelezettséget a társulás helyett. Szintén Kecskemét vállalja fel azon, már lezárult projektekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeknél a fenntartási kötelezettség a társulás megszűnésével nem kerül át más tagönkormányzatokhoz.
A közgyűlés a megszűnés kapcsán elfogadta a vagyonfelosztás alapelveit. Ezek értelmében a tagok a hozzájárulásuk arányában részesülnek a vagyonból, kivéve azon kötelezettségeket és követeléseket, amelyek felmerülése adott önkormányzathoz köthető. A társulás által a tagönkormányzatok számára átadott eszközök a tagönkormányzatoknál maradnak. A kecskeméti városházán működő kistérségi iroda használatában lévő eszközöket és vagyoni értékű jogokat az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület térítésmentesen megkapja a jövőbeni kistérségi feladatok ellátása érdekében.
A HELPI-be integrálódik a leendő Belvárosi Galéria
Sikeres pályázat esetén a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhelybe integrálódik majd a Belvárosi Galéria multifunkcionális közösségi központ. Mint ismeretes, utóbbi kialakítására pályázatot nyújt be az önkormányzat. A HELPI a város fenntartásában működik, szakmai profiljának részei azon szakfeladatok, funkciók, amelyeknek költséghatékony és fenntartható ellátására a Belvárosi Galéria nyújt majd lehetőséget. Ennek érdekében a Galéria tervezett helyszíne a HELPI telephelye lesz. Mivel az ingatlan a Kik-For Kft. tulajdonában van, ezért használatba adási szerződés jön létre a Kik-For Kft., az önkormányzat és a HELPI között.
