Fontos változások a munkavállalók kártérítési felelősségében
Fontos változások léptek életbe az új Mt. hatálybalépésével a munkavállalók kártérítési felelősségében.
A régi Mt. szerint a munkavállaló a szándékosan okozott kárt teljes egészében köteles volt megtéríteni, a gondatlan károkozás esetén ugyanakkor – ha a munkaszerződés ezt másfél havi átlagkeresetig nem emelte – a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatta meg. Az új Mt. szerint gondatlan károkozás esetén kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét, szándékos vagy súlyosan gondatlan(!) károkozás esetén viszont a teljes kárt kell megtéríteni. Új szabály, hogy nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A különbség szignifikáns, lássunk egy példát: egy munkaviszonyban dolgozó jogtanácsos által hanyagul megszerkesztett szerződés miatt a munkáltatót ért több milliós kárt a korábbi szabályok szerint legfeljebb 1.5 havi kereset erejéig kellett hogy az alkalmazott megtérítsen, az új szabályok szerint viszont teljes a felelőssége.
A megőrzési felelősség szabályai is jelentősen változtak: munkavállaló a régi törvény szerint vétkességére tekintet nélkül felelt a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban (pl. autószerelő a céges szerszámokért) bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tartott, kizárólagosan használt vagy kezelt. Mentesült ha bizonyította, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy pl. nyitott ajtókkal munkaidőben ok nélkül leparkolt és elhagyott szolgálati autó ellopása esetén a munkavállaló hivatkozhatott a gépkocsi riasztórendszerének hiányára, és ezért mentesülhetett a felelősség alól.
Az új tv. alapján szűkül a megőrzési felelősség: minden esetben vizsgálni kell a munkavállaló felróhatóságát, azaz azt hogy úgy járt-e el ahogyan az adott helyzetben elvárható. Fontos változás, hogy megszűnik a munkáltató biztonságos őrzés feltételeinek hiányán alapuló mentesülési lehetőség. Pl. álláspontom szerint egy a nyitva hagyott ajtók miatt ellopott parkoló szolgálati gépkocsi miatt az alkalmazott kártérítési felelőssége minden további feltétel nélkül megállapítható, de ha azt lezárva hagyta és így lopták el akkor mentesül, akár volt benne riasztó akár nem. A felelősség alóli generális mentesüléshez a jövőben már nem kell külső elháríthatalan ok, elegendő ha az ok a munkavállaló részéről elháríthatatlan, pl. az alkalmazott heveny rosszulléte miatt az orvosi rendelő előtt sietve magára hagyott nyitott ajtókkal parkoló gépkocsiból eltűnt céges laptop ellopása esetén az alkalmazott a felelősség alól mentesülhet. Fontos új szabály, hogy a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgot a munkavállalónak aláírásával igazoltan kell átvenni.
Jó tudni, hogy a 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről 10. § szerint a kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.
dr. Lakos Tamás ügyvéd
06-30-2739022
