Kezdőlap Régió

Devizahitelek: május végéig lehetne belépni az árfolyamgátba
http://richpoi.com
Május 31-ig hosszabbítaná meg az árfolyamgát igénylésének határidejét egy fideszes módosító javaslat.

Az Országgyűlés honlapján olvasható, a parlamentnek szombaton benyújtott iromány szerint a 2013 március 29-i határidő 2013. május 31-re változna. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosításáról Dióssi Csaba (Fidesz) nyújtott be önálló képviselői indítványt. Az indoklásban kifejti, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét fogja meggyőzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) március eleji tájékoztatása szerint az idén január végéig a körülbelül 456 ezer jogosult 29,3 százaléka lépett be az árfolyamgátrendszerbe; a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2013. január 30-ig 115 ezer 130 gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya január végén 1034 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes devizahitel-állomány 33,8 százaléka.

Az árfolyamgát révén a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni). A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben ugyanis a rögzített időszak alatt nem jelennek meg, az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forintgyűjtőszámlára kerül.

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak).

Év elején a PSZÁF is kidolgozott egy javaslatcsomagot az árfolyamgát lehetőségének még kedvezőbbé tételére. Március 6-án Binder István szóvivő ismertette ennek három fő pontját:

1. Az Árfolyamgát II. konstrukció igénylési lehetőségének meghosszabbítása a teljes futamidő végéig.
2. Mindenki számára lehetőség legyen az árfolyamgátban 60 hónapig részt venni.
3. Több alkalommal is be lehessen lépni az árfolyamgát konstrukcióba.

Miről szól az árfolyamgát?

– a deviza jelzáloghitel az árfolyamrögzítés végéig (legkésőbb 2017 júniusáig) rögzített árfolyamon törleszthető
– a rögzített árfolyam nagysága: CHF: 180, EUR: 250, JPY: 2,5 forint
– a rögzített árfolyam fölött a kamattörlesztést a bank és az állam fele-fele arányban teljesen elengedi, a tőketörlesztés pedig egy gyűjtőszámlán halmozódik
– a gyűjtőszámlán fokozatosan felhalmozódó összeg mint a bank által felszámított hitel a bankközi kamatlábnak megfelelően (Bubor) kamatozódik
– az ún. legmagasabb árfolyam fölött (CHF: 270, EUR: 340, JPY: 3,3 forint) nem nő tovább a gyűjtőszámla-tartozás, ezt az állam állja
– az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a forint alapú gyűjtőszámla-hitel párhuzamosan, a piaci feltételeknek megfelelően törlesztendő tovább.

Az árfolyamrögzítésben való részvétel feltételei:

– az adósnak lakáscélú vagy szabad felhasználású devizaalapú (frank, euró, jen) jelzáloghitele van, amelyet forintban törleszt
– a kölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot
– a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
– az adós fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve futamidő-hosszabbítás), és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt
– pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

Egyelőre mégsem lesz fordított adózás a sertéságazatban

Egy fideszes módosító indítvány értelmében mégsem lépne hatályba április elsején a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan. Dióssi Csaba az adótörvényekhez szombaton nyújtotta be önálló képviselői módosító indítványát a parlamentnek. A módosítást a képviselő azzal indokolta, hogy az intézkedés bevezetéséhez szükséges felhatalmazást Magyarország nem kapta meg.

Az Európai Bizottság ugyanis 2013. március 19-én megjelent közleményében elutasította Magyarországnak ezen intézkedés bevezetésére vonatkozó kérelmét, egyebek között utalva a csalás átterelődésének veszélyére. A jogalkalmazók számára az elengedhetetlen egyértelmű jogi helyzetnek minél kisebb adminisztrációs teherrel járó megteremtése teszi szükségessé ezt a soron kívüli módosítást – fogalmaz a fideszes képviselő.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fordított áfa bevezetésétől a feketegazdaság visszaszorítását várta. Csütörtökön Feldman Zsolt, a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy sajtótájékoztatón azt mondta: akár 50 százalékkal is mérséklődhet az ágazatban a jelenleg legalább 30 százalékra becsült feketegazdasági tevékenység, ami 10-15 milliárd forintnyi többletbevételt jelenthet az államkasszának.