Életet találtak az antarktiszi jég alatti tóban
Amerikai kutatók először vizsgálták meg az antarktiszi vízmintákat, amelyeket egy héttel ezelőtt hoztak fel a Whillans-tóból. A tó körülbelül 800 méterrel van a jégfelszín alatt.
Alig egy hónappal azután, hogy kudarcba fulladt brit kutatók hasonló próbálkozása az Ellsworth-tó megfúrására, a WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) nevű amerikai program kutatóinak sikerült elérniük a Whillans-jégár alatti tavat – adták hírül egy hete. Azóta vízmintákat is sikerült felhozni, és ennek eredményeit ismertették.
Meglepően gazdag életet találtak abban a három tízliteres vízmintában, amelyeket január végén nyertek ki amerikai kutatók az antarktiszi jég alatt található Whillans-tóból. A legalább 100 ezer éve jég alatt élő mikrobák vizsgálata akár hónapokig is eltarthat.
Brent Christner, a Louisianai Állami Egyetem helyszínen tartózkodó kutatója a Science News-nak azt mondta, hogy az azonosított sejtek biztosan a tóból származnak. A vízmintában lévő sejtek koncentrációja ugyanis 10 000 darab/milliliter, ami nagyjából százszorosa a fúrt lyuk olvadékvizében lévő mikroorganizmusokénak. A minta ásványianyag tartalma is lényegesen nagyobb, mint az olvadékvízé.
A vizsgálat egyik kihívása volt, hogy megelőzzék a vízminták szennyeződését felszíni vagy a tó feletti jégből származó mikroorganizmusokkal. Ezért a fúrócsőbe ultraibolya lámpákból készült galléron keresztül táplálták be a vizet. A nagy energiájú sugárzás a mikroorganizmusok 99,9 százalékát elpusztítja. A felfedezés azért jelentős, mert ez az első eset, hogy nem szennyezett mintákat sikerült nyerni egy jég alatti tóból.
A 800 méter mélyen fekvő tavat egy speciális forróvizes fúróval sikerült elérni. A fúró nagy nyomású forró vizet présel a lyukba, ez olvasztja meg a jeget. Az alapelv egyszerű, de rengeteg váratlan probléma, elakadás merülhet fel a fúrás közben.
Az Antarktisz jege alatt több mint 340 úgynvezett szubglaciális tó található, és csak becslések vannak, hogy mióta lehetnek elzárva a felszíntől. A Whillans-tó esetében ez körülbelül 100 ezer év lehet, legutoljára ugyanis akkor csökkent le annyira a jég kiterjedése az Antarktiszon, hogy a nagyjából 26 km2-es tó felszínre kerülhetett.
A fúrás helyszíne
A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a tó lényegesen sekélyebb a vártnál. Két évvel ezelőtt szeizmikus vizsgálatok alapján a tó mélységét 9 méterre becsülték, de a mostani eredmények arra utalnak, hogy a tó csak 1,5-2 méter mély lehet.
A kutatók által fúrt lyuk január 31-ére már kezdett befagyni, ezért a szakemberek már csak egy alkalommal eresztik le a műszereket, és ott is hagyják a legközelebbi visszatérésükig. A Whillans-tó mellett az Antarktiszon két másik tavat is próbálnak megfúrni. Orosz kutatóknak január elején a Vosztok-tóból sikerült mintát gyűjteni, míg az Ellsworth-tavat tanulmányozó brit kutatók kísérlete decemberben kudarcba fulladt.
Jill Mikucki, a Tennessee-i Egyetem mikrobiológusa szerint a jég alatti mikrobák meggyorsíthatják a kőzetek mállását, így szilícium- és vasvegyületeket szabadítanak fel, amelyek megtalálják az útjukat az óceánba és más életformáknak szolgálnak tápanyagul. „Szeretnék rájönni, hogyan járulnak hozzá ezek a bolygó működtetéséhez.”
A tó elhelyezkedése az antarktiszi jég alatt
A kutatók remélik, hogy bakteriális élet megtalálásának eredménye elősegítheti marsi jégsapka és az Europa (Jupiter körül keringő hold) jegének átfúrását is. Britney Schmidt, az austini Texasi Egyetem bolygókutatója vezetékhez kötött, kamerával és lámpával felszerelt kis robot-tengeralattjárót kíván leereszteni a lyukba. „Ez mindent megkeres a jég alatt” – mondta Schmidt. „Nincs okom azt hinni, hogy ne találnánk érdekes dolgokat.”
Hasonló módszereket használhatnak majd az élet keresésére a Jupiter Europa holdjának jégburka alatt. A fúrási eljárás valószínűleg használható lesz a Mars sarki jégsapkájának vizsgálatára is. Addig is a WISSARD program egyedülálló képet nyújthat a geokémikusoknak és a mikrobiológusoknak egy jég alatti ökoszisztémáról. „Más rendszereket sokkal könnyebb tanulmányozni, de az Antarktiszról eddig csak korlátozott számú mintáink voltak” – mondta Mikucki. „Mivel a Föld szárazföldi területének 10 százalékát jég borítja, igazán szükségünk van több adatra, hogy megérthessük a bolygónkat. Az Antarktisz a rejtvény fontos darabkája.”
A WISSARD kutatóbázisa a Ross-selfjégen helyezkedik el az antarktiszi kontinens peremén, a McMurdo állomás közelében. Innen indultak a kutatók az 1000 kilométerre fekvő Whillans-tóhoz, ahol január 21-én kezdték a fúrást. A bázis egy kisebb gyártelepre hasonlít, generátorokkal, víztartályokkal, laboratóriumokkal, műhelyekkel és természetesen a tényleges fúróplatformmal. Valamennyi létesítményt és berendezést hatalmas sítalpakra szereltek, hogy traktorokkal a fúrás helyére szállíthassák ezeket a jégtáblán.
