Kezdőlap Régió

Háztájit mindennap az asztalra!

Igazi házi kolbász és sonka, tanyasi csirke, magyar szamóca és burgonya… Ki ne vágyna ilyen finomságokra? A városban élők gyakran szembesülnek azzal, hogy nem találnak kedvükre valót a boltokban. A „Háztájit az asztalra” című projekt pontosan ezt orvosolja.

– Mit takar ez a projekt? – kérdeztük dr. Lakó Sándort, az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület projektmenedzserét.
– Célunk: a város és a vidék egymásra találása. A tanyákon és gazdaudvarokban élők friss, egészséges termékeit szeretnénk eljuttatni a városban élő fogyasztóknak. Napjainkban a legtöbben nincsenek is tisztában azzal, mi az, amit valójában elfogyasztanak. Nem látják át a termékpályákat. Így pedig hogyan tudna bárki is felelősséget vállalni azért, hogy mi kerül az asztalára. A mi célunk, hogy bemutassuk, igenis lehet ma is egészségesen táplálkozni, mindehhez az alapanyagokat pedig beszerezhetjük a környékbeli gazdáktól.

– Hogyan jutnak el a termékek a gazdáktól a fogyasztókig?
– Napjainkban a marketing és a csomagolás nagyon fontos. Sajnos ezekhez sok pénz kell, és a gazdák nem értenek hozzá, nincs rá idejük, ami érthető is, hiszen ők a gazdálkodásra fókuszálnak. Itt jövünk mi a képbe. Segítünk nekik a piac megtalálásában. A marketing fontosságát jól példázza, hogy a magyarok magyar bort fogyasztanak több mint 90 százalékban. Jó a marketingjük. Ezzel szemben hány százalékban vásárolnak magyar húst vagy zöldséget? Belegondolni is rossz.

– Mit kínálnak a gazdák?
– A különböző húsoktól a zöldségeken és gyümölcsökön át a sajtig mindenfélét. Vannak különlegességek is. A mydiszno.com programban a fogyasztók havonta pénzt dobnak a malacperselyükbe, amellyel hozzájárulnak a kiválasztott disznó felneveléséhez. Ha szeretnék webkamerán is figyelhetik az ellátását, tartását. A végén pedig akár a gazdával közösen dolgozzák fel az állatot, készítik el a finom disznóságokat.

– Januárban is ehetünk paradicsomot vagy éppen epret. Holott régen ezeket csak a szezonban fogyasztottuk. Mi a tapasztalat az import árukkal kapcsolatban?
– A mai magyar ember elfelejtette a szezonális fogyasztást. Előszeretettel vásárolja meg az alacsony beltartalmú, több ezer kilométeren hűtőkamionba szállított zöldséget, gyümölcsöt, húst. Emellett arra sokan nem is gondolnak, hogy például a mediterrán vagy trópusi vidékről származó termékeket jóval nagyobb dózisú szerrel permetezik le kártevőkkel szemben, mint amennyi az Európai Unióban engedélyezett.

– Magyarországon nagyon szigorúak a szabályok. Mennyire tartják be ezt a gazdák?
– Akikkel mi kapcsolatban állunk, egytől-egyig megfelelnek a követelményeknek. Mi kizárólag olyanokkal kezdünk el tárgyalni, akiknél minden megfelelő. Kivívták már a helyi közösség, illetve a település vezetőségének elismerését. Hiszen jó szívvel csak azt ajánlhatjuk, amiről személyesen is meggyőződtünk és mi is elégedettek vagyunk.

– Bővebb információt hol kaphatnak az érdeklődők?
– Honlapunkon, a www.aranyhomok.hu-n barangolva teljes képet kaphatnak az egészséges táplálkozást előnyben részesítők. Emellett jövő szombaton, április 13-án 14 órakor kezdődik egy ingyenes konferencia, mely ezt a témát járja körül. A kulturális központban megrendezett programon külön lesz a gazda és a lakossági szekció, szó lesz a fejlesztési és értékesítési lehetőségekről egyaránt. A rendezvényre ugyanis nemcsak a fogyasztókat várjuk, hanem az újonnan jelentkező termelőket és gazdákat is. A rendezvényt megelőzően pedig a piacon a Katona József Színház társulata szórakoztatja a vásárlókat, ráirányítva a figyelmet az egészséges termékekre. Este pedig a szórakozóhelyeken a fiatalokat kínáljuk meg a házi finomságokkal.

– Milyen előadások hallhatóak?
– Sok érdekes és megdöbbentő dolog kerül terítékre. Márai Géza például mérésekkel bizonyított tényeket közöl. Ki gondolná, hogy a talajromlás miatt a burgonya vastartalma huszadára, a répáé harmincadára vagy a paradicsom kálcium tartalma ötödére csökkent. S ezek mind-mind magukkal vonják a hiánybetegségeket. Aki szeretne ezekről még többet megtudni, annak mindenképpen ott a helye a konferencián.