A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS MAGYARORSZÁGON
Korszakváltás a televíziózásban
Magyarországon 2013 a digitális átállás éve, aminek eredményeként október 31-e után minden településen a nézők már csak a legkorszerűbb, digitális módon televíziózhatnak. A digitális televíziózás valódi korszakváltást hoz a tévénézők számára. A legmodernebb technológia még több ingyenesen fogható csatornát, kiváló kép- és hangminőséget és olyan extra szolgáltatásokat jelent, mint az elektronikus tévéújság vagy a digitális gyermekvédelmi zár alkalmazásának lehetősége, mely utóbbi segítségével kódolhatók a gyermekeknek nem ajánlott csatornák.
A digitális átállás során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít azokra, akik saját erejükből nem tudják beszerezni a korszerűbb televíziózáshoz szükséges eszközöket. A jogosultak számára a digitális adás vételéhez szükséges berendezéseket és a beszerelésben segédkező szakembereket biztosítunk. Akik saját erejükből képesek az átállásra, de nem tudnak eligazodni a technikai részletkérdésekben, azoknak tanácsot, információt adunk.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata, hogy a tájékozódáshoz, a tudáshoz és a kulturális értékekhez való szabad hozzáférés lehetőségét a televíziókészülékeken keresztül is egyenlő eséllyel biztosítsa mindenki számára. Önhibáján kívül senki nem maradhat televízióadás nélkül, sehol nem sötétülhet el egyetlen tévéképernyő sem.
A digitális átállás fogalma
A digitális átállás az a folyamat, amelynek során az analóg műsorterjesztés helyébe a digitális műsorterjesztés lép. Ez a földfelszíni televíziózás számára azt jelenti, hogy megszűnik a hagyományos, analóg földfelszíni műsorszórás, amelynek helyébe a frekvenciasáv hatékonyabb és gazdaságosabb hasznosítását lehetővé tévő digitális sugárzás lép (az úgynevezett DVB-T, magyarul a földfelszíni digitális televíziós műsorszórás).
A digitális átállás szükségessége
Az elmúlt években a televíziózásban teljes technológiaváltás történt, mind a műsorkészítés, mind a tévékészülékek terén, ennek kapcsán a műsorok továbbításának technológiáját is fejleszteni kellett.
Emellett az átállásra azért is szükség van, mert a frekvenciák korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, és Magyarország az Európai Unió jogszabályainak megfelelően az analóg földfelszíni frekvenciákat szélessávú mobilszolgáltatások számára teszi elérhetővé. Az átállásnak köszönhetően lehetővé válik több országos csatorna sugárzása, a legmodernebb telekommunikációs rendszerek, mint például a 4G/LTE, tehát a szélessávú mobilinternet alkalmazása is.
Az átállás menetrendje
A sárgával jelzett területeken a Budapest-Kab-hegy-Szentes-Győr-Szeged vonalon elhelyezkedő adótornyok áthangolásával fejeződik be az átállás első üteme 2013. július 31-én.
A barnával jelzett területeken 2013. október 31-én történik meg a technológiai átállás.
Ezután Magyarországon csak digitális vételi lehetőségekkel lehet televíziót nézni.
Az ütemezett átállásra azért van szükség, hogy megfelelő időt adjunk a lakosságnak a felkészülésre, illetve, hogy ezt a nagyszabású technológiai váltást a lehető legbiztonságosabban és problémamentesen tudjuk végrehajtani.
A lefedettség
A digitális földfelszíni adás az ország területének 98 százalékán elérhető. Összehasonlítva az analóg földfelszíni adással, ez sokkal magasabb arány, hiszen az csak az ország területének 86 százalékát fedi le.
A digitális átállás előnyei
Az átállás korszakváltást hoz a hazai televíziózásban. A digitális földfelszíni sugárzás az eddig analóg műsorszórás esetén megszokott 3 csatorna (M1, RTL Klub, TV2) mellett további négy televíziós csatorna (M2, Duna, Duna World, Euronews) és három rádióadás (MR1 – Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió) ingyenes vételét teszi lehetővé.
Kifogástalan, zajmentes kép- és hangminőséget nyújt: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.
Olyan kiegészítő szolgáltatások válnak elérhetővé, mint:
• Elektronikus programújság, mely tulajdonképpen helyettesíti a papír alapú műsorújságot. A néző könnyebben és gyorsabban tájékozódhat a csatornák nyújtotta tartalmakról, valamint megfelelő eszközökkel automatikus műsorfelvételi lehetőséggel is élhet.
• A set-top-box készülékekkel az elektronikus gyermekvédelmi zár használata is lehetséges, melynek segítségével a korhatáros tartalom elérhetetlenné válik a gyermekek számára.
• Nyelvválasztás lehetősége segítséget nyújt a nyelvtanulásban, melynek hatékonyságát számtalan kutatás alátámasztja.
• A legmodernebb technológia alkalmazásával a nagyfelbontású (HD) televíziós adások is elérhetővé válnak országszerte.
• Ugyancsak előnye a digitális átállásnak a frekvenciatakarékos technológia: egy analóg csatorna helyén akár 10-12 digitális csatornát is lehet továbbítani. A digitális átállással felszabadul a 790 – 862 MHz-es frekvenciasáv („digitális hozadék”), és ezt innovatív mobil szélessávú szolgáltatásokra lehet felhasználni.
A digitális átállás költségei
A digitális átállás több éve kezdődött, és nagyszabású folyamata megközelítőleg 6-8 milliárd forintba kerül összesen. Ez a pénz többek között tartalmazza az átállás technológiai hátterének kialakítását, a lakosság tájékoztatását, illetve a lakossági igények felmérését és a jogosultak set-top-box-szal történő ellátását is. A szükséges pénzügyi hátteret a hatóság az elmúlt évek alatt gyűjtötte össze a saját bevételeiből, így azt mondhatjuk, hogy áttételesen a piaci szereplők finanszírozzák a digitális átállás költségeit.
Az átállás jogszabályi háttere
Az átállás folyamatát két jogszabály határozza meg:
Az első a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (Dtv.) Ennek alapján:
– 38. § (1): A digitális átállásnak legkésőbb 2014. december 31-ig kell megvalósulnia. Két feltétel: (i) lakosság 94%-a számára elérhető a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vétele, (ii) lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök
– 44. § (5): a szociálisan leginkább rászorultak részére állami támogatás nyújtható az átálláshoz, melynek részleteit NMHH elnöki rendeletnek kell megállapítania.
– 44/A §: a jogosultak személyes adatainak kezelésére vonatkozó szabályok.
A második fontos jogszabály a digitális átállással kapcsolatban nyújtható állami támogatás részletszabályait megállapító NMHH elnöki rendelet.
Szociálisan rászorultak körét alkotják, aki:
a) rendszeres szociális segélyt;
b) lakásfenntartási támogatást;
c) ápolási díjat kap;
d) időskorúak járadékában;
e) saját jogon nevelési ellátásban;
f ) fogyatékossági támogatásban;
g) vakok személyi járadékában;
h) saját jogon kapott hadigondozotti pénzellátásban;
i) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül; illetve
j) 2013. évben tölti be a 70. életévét (vagy ennél idősebb), és számára az ONYF által folyósított nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás, egészségbiztosítási ellátás együttes összege nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét, azaz 57 000 forintot.
Az érintett háztartások becsült száma
Magyarország közel 4 millió háztartásából csupán 500 ezer háztartás érintett közvetlenül (a háztartások 14 %-a), ami azt jelenti, hogy ők csupán analóg módon tudnak televíziózni.
A másodlagosan érintett háztartások száma (azaz, van előfizetéses hozzáférése vagy digitális földfelszíni vétele –, de van olyan tévékészüléke, amelyen az országos földfelszíni műsorokat (M1, RTL Klub, TV2) csak analóg földfelszíni vétellel éri el) 103 ezerre tehető (a háztartások 3%-a).
A magyar háztartások 83 százalékát nem érinti a digitális átállás.
A Bács-Kiskun megyei és kecskeméti adatok
Bács-Kiskun megye 119 településének megközelítőleg harmada, 39 érintett az első ütemben. A KSH felmérői az NMHH megbízásából eddig több mint 22 800 rászorultat kerestek fel a megyében regisztrált 30038 főből, mely 76%-os felmértségi szintet jelent. Az eddigi adatok szerint majdnem 6 ezren igényelték az állami támogatást Bács-Kiskunban. Kecskeméten, ahol több mint 4500 rászorult él, közel 700 fő kapott már segítséget az NMHH-tól, ami digitális vételi eszközök beszerzését és beszerelését jelenti.
Az adatok azt mutatják, hogy azoknak a rászorultaknak, akiket a felmérők meglátogattak, 26%-a igényelt segítséget.
Mi az érintettek teendője?
A digitális átállás közvetlenül azokat érinti, akik jelenleg hagyományos szoba- vagy tetőantennával nézik az analóg földfelszíni adást. Az analóg lekapcsolás után ugyanis előfizetési díj nélkül hagyományos szoba- vagy tetőantennával és régi típusú televízióval csak akkor lesznek elérhetőek a jelenlegi csatornák (valamint az analóg sugárzásban nem fogható további csatornák), ha
– vagy olyan új tévékészüléket vásárolnak, ami a megfelelő vevőegységet, úgynevezett set-top-box-ot már beépítve tartalmazza
– vagy egy különálló set-top-box-ot szereznek be, amelyet a régi típusú televíziókészülékhez kell csatlakoztatni. A vételi viszonyok esetleg szükségessé tehetik antenna vásárlását és csatlakoztatását is.
A másik megoldás, ha valamilyen előfizetéses szolgáltatást vesznek igénybe (kábel-, műholdas vagy IPTV), hiszen ez esetben lényegében semmilyen tennivaló nincsen, mivel a digitalizálást a szolgáltató végzi el.
Az átállás után
Az átállás után Magyarországon kizárólag digitális adást lehet fogni. Aki rászorultként elmulasztotta az NMHH segítségét igényelni, nekik az adott váltási időpontok után, tehát július 31. és október 31. után még 30 nap áll rendelkezésükre az igénylésüket eljuttatni a hatósághoz.
