Milyen hideget bír ki az emberi szervezet?

forrás: http://richpoi.com/cikkek/tudomany/milyen-hideget-bir-ki-az-emberi-szervezet.html
Az Egyesült Államokban és Kanadában teljes a káosz, soha nem látott ítéletidő tombol odaát. Ez természetesen komoly veszélyeket is hordoz magában, hiszen a -41-es fok negatív csúcsnak minősül.

A különböző fórumokon az ottani lakosok (köztük számos magyar is) panaszkodnak, hogy az autóik nem indulnak, nem tudnak kimozdulni és ha ki is lépnek, pillanatok alatt érzéketlenné válnak a szabadon található testrészeik. Ez nem csak az ő problémájuk, hiszen a nálunk tapasztalható enyhe időnek is meg lesz a böjtje és valószínű márciusban ismét kapunk sms-t arról, hogy szálljunk át más autókba, mert jön a segítség. Éppen ezért érdemes átvenni, milyen hatással van az ilyen hideg a szervezetünkre.

Ez azonban nem egyszerű, minden embernél másképp jelentkeznek a „tünetek”. Sokban függ attól, milyen a testfelépítésünk, az alkatunk és milyen rétegesen öltözködünk. Utóbbi nagyon fontos, hiszen az emberi szervezet nem rendelkezik túl sok védelmi mechanizmussal a -10 fok vagy annál alacsonyabb hőmérséklet ellen. „Az emberek nem nagyon boldogulnak el a hideggel és ez részben az agy méretének köszönhető” – árulta el Christopher Minson, az Oregon Egyetem pszichológusa. „Ugyan akadnak fiziológiai válaszok, de a legfontosabb, hogy egyre több ruhát húzzunk magunkra.”

Mikor kilépünk a hidegbe, a testünk első lépésként összeszűkíti a bőr alatti vérereinket és a belső szerveinkre összpontosít. Ezzel a megoldással csökken a bőrünk és a szerveink közötti hőkülönbség. Amint azonban a testünk hőmérséklete a normális 37 fok alá csökken, elkezdünk dideregni. „Ezzel próbál meg a szervezet hőt termelni, ami részben sikerül is, ám ez nem elég, ráadásul ki is fáradunk” – folytatta Minson. A testünk 35 fokra való lehűlésénél már kényelmetlennek érezzük a hideget, 32 foknál pedig amnézia léphet fel.

„Ilyenkor elég nagy furcsaságokra képesek az emberek, irracionálisan viselkednek. Például leveszik az összes ruhát magukról, mert úgy érzik, hogy elégnek és nem pedig halálra fagynak” – tette hozzá Minson. 27-29 foknál elveszítjük az eszméletünket és ha a testünk tartósan 23 fokos, akkor beáll a halál. A hipotermia azért veszélyes, mert a test enzimjei és idegrendszere meleg környezetben működik megfelelően, és a hidegben lassul a kommunikáció a szervek között.

Pár napos kanadai videó, amelyben a vizipisztolyt elhagyó forró víz azonnal megfagy

„A szél is ádáz ellenségünk lehet, hiszen -27 foknál a tartós szél olyannyira ront a hidegérzetünkön, hogy a szabadon maradt testrészeink megfagyhatnak” – mondta John Castellani, a U.S. Army Research Institute of Environmental Medicine vezetője. „A bőrünkön képződött jégkristályok károsíthatják a sejtjeinket. Több kísérlettel is bebizonyították, hogy -27 foknál 30 perc alatt áll be a fagyás. -34 foknál 10 perc, -45-nél pedig mindössze 5 perc kellett.”

Ha egy testrészünk rövidebb ideig van hidegnek kitéve, akkor utána az adott területen melegséget érzünk. Ez a CIVD-jelenség, mely során a vérerek extrém módon kitágulnak és ettől támad meleg, égető érzésünk. Érdekesség, hogy a Raynaud-szindrómában szenvedő nők szervezete nem képes eme jelenség előállítására és jóval veszélyesebb számukra a fagyás.

A környezetünk is hatalmas károkat okozhat. „Pár éve Alaszkában voltam és már csupán az autóba való beszálláshoz kesztyűt kellett húzni” – mondta Castellani. „A kinti fémek megérintése -28 foknál azonnali sérülést okozhat. De érdemes elkerülni a gázolajat is, ami ugyan -40 fokon is folyékony marad, de halálos lehet ha hozzáérünk. Érdemes elkerülni a nedvességet is, hiszen egy ‘vizes’ test 25-ször gyorsabban veszíti el a hőt, mint egy száraz.” „Az Antarktiszon -62 és -73 fokot is képesek túlélni a felfedezők, amíg megfelelően védik magukat és elkerülik a szeles helyeket. Ha ezen két tényező körül valamelyik nem valósul meg, akkor komoly baj lehet.”