Kezdőlap Régió CIFRA PALOTA

CIFRA PALOTA

Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről

Kecskeméti Katona József Múzeum tisztelettel meghívja önt és családját
a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megrendezett képzőművészeti emlékkiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatának következő felvonására:

ifj. Gyergyádesz László művészettörténész
Márkus Géza, a Cifrapalota tervezője

Időpont: 2014. május 7., szerda 16 óra
Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet

„A zsidók a tizenkilencedik század vége felé kezdtek közvetlen hatást gyakorolni az építészetre, amikor több zsidó hallgató nyert felvételt a budapesti Műegyetem építészeti karára és helyezkedett el nagy tervezőirodáknál.1900-ra a műegyetemi hallgatók között 44,46 %-ra emelkedett a zsidók aránya!” (Klein Rudolf) Kecskemét sem volt-e téren kivétel, hiszen a századelőn több magyar zsidó építész is jelentős szerepet kapott Magyarország legszebbjének választott főtere és környékének megformálásában, kialakításában. Közéjük tartozott Márkus Géza (1872–1912) is, aki éppen Kecskeméten alkotta meg a főművét, a Cifrapalotát (hamarosan tanulmány jelenik meg róla a Magyar Iparművészet c. folyóiratban). Márkus autodidaktaként lett kiemelkedő építész. A századforduló idején önálló irodát is nyitott, közös munkái, tervei voltak mindenekelőtt Spiegel Figyessel (pl. Kolozsvár, Nyári Színház, 1908–1910), illetve Komor Marcellel és Jakab Dezsővel (pl. Népopera, mai nevén Erkel Színház, 1911), de együtt dolgozott a szobrászok közül Telcs Edével, Kallós Edével is. Mindemellett újságírói munkássága is jelentős, munkatársa volt többek között a Művészetnek, a Magyar Hírlapnak és a Színháznak. Készített könyvillusztrációkat (pl. Erdős Renée: Versek, 1902), sőt szcenikusként is dolgozott 1903–1904 között a Budapesti Népszínház számára. Az előadás ezt az összetett, csapongó, dinamikus, a szecesszióhoz méltó Gesamtkunstwerk-egyéniséget és annak sokoldalú munkásságát igyekszik sok-sok kép kíséretében bemutatni.

Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész 1997 óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény vezetője, mellette 1998–2011 között a Debreceni Egyetem megbízott előadója volt. A Tűzzománcművészek Magyar Társasága és a Magyar Animáció Háza kuratóriumának elnöke. Számos könyve (pl. Mednyánszkyról, Tóth Menyhértről, Farkas Istvánról, Kecskemét műemlékeiről), 150 szócikke (pl. Szent Korona; Szent László-herma), s több mint 130 tanulmánya (pl. Kecskemét művészetének történetéről, kortárs zománcművészetről, keresztény ikonográfiáról) jelent meg. Eddig kb. 180 kiállítás rendezője, kurátora volt (pl. I–VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále).

További előadások (szerdai napokon, 16 órai kezdettel):

• Május 14. Monori Laura művészettörténész: Perlrott Csaba Vilmos életműve
• Május 21. Székelyné Kőrösi Ilona történész: A kecskeméti Kossuth-szobor, és alkotója, Telcs Ede
• Május 28. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: A Kecskeméti Művésztelep és a magyar zsidó képző- és iparművészet (Falus Elek, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Gráber Margit…)
• Június 4. Barki Gergely művészettörténész: A magyar zsidó festészet és a Nyolcak
• Június 11. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: „Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről

***

Megőrzött kulturális értékeink a holokauszt után
KECSKEMÉT ÉS A MAGYAR ZSIDÓ KÉPZŐMŰVÉSZET
A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Kecskeméten született, alkotott, a városban őrzik a műveit, vagy az itteni gyűjtőtáborból küldte el az utolsó sorait…
A kiállítás még július 27-ig megtekinthető.

Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota (Márkus Géza építészről, a tervezőjéről a Magyar Zsidó Lexikonban is olvashatunk). Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Az intézmény fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos zsidó magyar festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba. Célunk, hogy Cifrapalota Pávás termében megrendezett kiállítás és az ahhoz kapcsolódó igényes könyvkatalógus (várható megjelenés május 18-án) segítségével, ezúttal egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében, a magyar zsidó művészet értékálló produktumainak állítsunk maradandó emléket. Természetesen ugyanez a célunk a kiállítást kísérő, s minden korosztály számára szóló múzeumpedagógiai programok, így a gyermekfoglalkozások, tárlatvezetések és az előadások esetében is.

Tárlatvezetések
Minden korosztály számára, hétköznapokon hétfő kivételével, előre egyeztetett, megbeszélt időpontban (Tel.: 76/480-776; 30/287-2549; E-mail: [email protected])
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész vezetésével magyarul, míg Virág Ágnes vezetésével angolul.

Múzeumpedagógiai programok 10-14 éves diákok számára
Részvételi díj: 100 Ft
Információ, bejelentkezés: Merinu Éva múzeumpedagógusnál (Tel.: 30/406-5260; E-mail: [email protected])
• Falus Elek szőnyegszövő műhelyében – A kézi szövőkeret kipróbálása
• Élet a zsidó polgári lakásban – Egy zsidó asszony, Kirtz Olga háztartásvezetése, naplójának nyomán – szituációs játékkal egybekötve.
• Vendégségben egy zsidó családnál – Hogyan tudják a gyerekek kifejezni, megjeleníteni és értelmezni a zsidó vallást, életmódot, néphagyományt egy általuk létrehozott festményen.
• Kóser – nem kóser. Zsidó néphagyományok – táplálkozás, ünnepek, háztartásvezetés. A téma kiindulópontja a kiállítás egy-egy festménye (pl. Ámos Imre: Rabbi kakassal). A foglalkozás végén pászka-kóstoló.

Múzeumpedagógiai foglalkozások 14-18 éves diákok számára
Részvételi díj: 100 Ft
Információ, bejelentkezés: Bencsik Orsolya (Tel: 76/480-776; E-mail: [email protected])
Az Életutak című foglalkozásokon Farkas István vagy Márkus Géza életét és sokrétű munkásságát követjük végig. Műveik személyes vonatkozási pontjait beszélgetés, szituációs játék és sok-sok kreatív feladat közbevetésével vesszük górcső alá.