Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről
Kecskeméti Katona József Múzeum tisztelettel meghívja önt és családját
a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megrendezett képzőművészeti emlékkiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatának utolsó felvonására:
ifj. Gyergyádesz László művészettörténész
„Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről
Időpont: 2014. június 11., szerda 16 óra
Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet
„Megnyíltak a kaotikus mélységek a társadalom és a tudat szépen elrendezett felszíne alatt. Soha sötétebb és vészesebb izgalmak nem csalogatták a költői és művészi képzeletet. Az újabb magyar művészetben Farkas István képei viselik legerősebb nyomát ennek az alvilági igézettségnek. A messzi, messzi emlékezés és az álom különös ötvözete ölt bennük alakot. Köznapi valóságra emlékeztető dolgokat látunk, de a megjelenítés fantasztikus, lélekmeresztő módján. Egyik-másik festményén mintha pusztító szélvész tarolta volna végig a csupaszra a látóhatárt. Kísérteties, lakatlan házak, elárvult fák merednek az űrbe. A földön céltalan utak kanyarognak. Az alakok sem igen találják helyüket. Inkább hazajáró lelkek, nem erről a világról való bizarr és ijesztő fantomok, semmint hús-vér emberek. Amerre járnak-kelnek, ahol ülnek vagy állnak, megjelenésük mindenütt valami kárhozatos, lappangó végzetet éreztet.” (Kállai Ernő) A 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb, egyben legtalányosabb alkotójának sajnálatos módon az az egyik kecskeméti kötődése, hogy 1944. június 23-án, mielőtt Auschwitzba hurcolták volna, az itteni gyűjtőtáborból írta utolsó sorait: „Ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, már nem érdemes tovább élni”. A másik viszont az, hogy a festőhöz, s mindenekelőtt az édesapjához kapcsolódó ún. Farkas István–Glücks Ferenc-hagyaték (pl. Mednyánszky, Egry, Nagy István) egy jelentős része, összesen 291 mű a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe került a nyolcvanas években. A művek jelentőségét mutatja, hogy a Cifrapalotát 1983-ban éppen e gyűjtemény fogadása céljából alakították át múzeumi célokra. Az előadás mindamellett elsősorban Farkas István életművét kívánja bemutatni, kiemelten a Kecskeméten őrzött alkotásai alapján.
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész 1997 óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény vezetője, mellette 1998–2011 között a Debreceni Egyetem megbízott oktatója volt. A Tűzzománcművészek Magyar Társasága és a Magyar Animáció Háza kuratóriumának elnöke. Számos könyve (pl. Mednyánszkyról, Tóth Menyhértről, Farkas Istvánról, Kecskemét műemlékeiről), 150 lexikon szócikke (pl. Szent Korona; Szent László-herma), s több mint 130 tanulmánya (pl. Kecskemét művészetének történetéről, kortárs zománcművészetről, keresztény ikonográfiáról) jelent meg. Eddig mintegy 180 kiállítás rendezője, kurátora volt (pl. I–VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále).
***
Megőrzött kulturális értékeink a holokauszt után
KECSKEMÉT ÉS A MAGYAR ZSIDÓ KÉPZŐMŰVÉSZET
A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Kecskeméten született, alkotott, a városban őrzik a műveit, vagy az itteni gyűjtőtáborból küldte el az utolsó sorait…
A kiállítás még július 27-ig megtekinthető.
Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota (Márkus Géza építészről, a tervezőjéről a Magyar Zsidó Lexikonban is olvashatunk). Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Az intézmény fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos zsidó magyar festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba. Célunk, hogy Cifrapalota Pávás termében megrendezett kiállítás és az ahhoz kapcsolódó igényes könyvkatalógus segítségével, ezúttal egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében, a magyar zsidó művészet értékálló produktumainak állítsunk maradandó emléket. Természetesen ugyanez a célunk a kiállítást kísérő, s minden korosztály számára szóló múzeumpedagógiai programok, így a gyermekfoglalkozások, tárlatvezetések és az előadások esetében is.
Tárlatvezetések
Minden korosztály számára, hétköznapokon hétfő kivételével, előre egyeztetett, megbeszélt időpontban (Tel.: 76/480-776; 30/287-2549; E-mail: [email protected])
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész vezetésével magyarul, míg Virág Ágnes vezetésével angolul.
Múzeumpedagógiai programok 10-14 éves diákok számára
Részvételi díj: 100 Ft
Információ, bejelentkezés: Merinu Éva múzeumpedagógusnál (Tel.: 30/406-5260; E-mail: [email protected])
• Falus Elek szőnyegszövő műhelyében – A kézi szövőkeret kipróbálása
• Élet a zsidó polgári lakásban – Egy zsidó asszony, Kirtz Olga háztartásvezetése, naplójának nyomán – szituációs játékkal egybekötve.
• Vendégségben egy zsidó családnál – Hogyan tudják a gyerekek kifejezni, megjeleníteni és értelmezni a zsidó vallást, életmódot, néphagyományt egy általuk létrehozott festményen.
• Kóser – nem kóser. Zsidó néphagyományok – táplálkozás, ünnepek, háztartásvezetés. A téma kiindulópontja a kiállítás egy-egy festménye (pl. Ámos Imre: Rabbi kakassal). A foglalkozás végén pászka-kóstoló.
Múzeumpedagógiai foglalkozások 14-18 éves diákok számára
Részvételi díj: 100 Ft
Információ, bejelentkezés: Bencsik Orsolya (Tel: 76/480-776; E-mail: [email protected])
Az Életutak című foglalkozásokon Farkas István vagy Márkus Géza életét és sokrétű munkásságát követjük végig. Műveik személyes vonatkozási pontjait beszélgetés, szituációs játék és sok-sok kreatív feladat közbevetésével vesszük górcső alá.
