Az Alföldi Régió Magazin lapigazgatója, Zimacsek Márta néhány napig az Európai Parlament székhelyén, Strasbourghban kíséri figyelemmel az Európai Unió képviselőinek munkáját. Az érdekes és izgalmas feladatvégzés során lehetősége adódott, hogy hazánk EP képviselői közül Jávor Benedekkel – aki többek között a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság első alelnökeként, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság illetve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttagjaként tevékenykedik – készíthetett interjút.
– Az Európai Parlament legutóbbi ülésén a vállalati adóelkerülés, az agresszív adózási gyakorlatok elleni uniós fellépésről folytatott vitát. Milyen döntés született az ügyben?
– A szakmai bizottság készül előterjeszteni egy megoldásul szolgáló javaslatcsomagot, melynek első verziójáról tanácskoztak a képviselők. Az Európai Unió új szabályokat fog alkotni az elkerülési praktikákkal szemben, és a közeljövőben egy jogalkotási csomagot hoznak létre. Az adóelkerülés az elmúlt években globálisan, az Európai Unión belül pedig különösen fontos témává vált. A 2014 őszén kirobbant botrány bizonyította, hogy Európán belül egyes tagállamok olyan speciális adójogszabályokat, és adó-megállapodásokat kötnek, amelyek révén a nagy multinacionális vállalatok nem ott fizetik meg az adót, ahol a tényleges tevékenységeket végzik, hanem ott, ahol számukra ez a legkedvezőbb. A Panama papírok nyilvánosságra kerülésével pedig nyilvánvalóvá vált, hogy az egész rendszer globális méretű. Gyakorlatilag nemcsak a nagyvállalatok, hanem sokszor a gazdasági és politikai elitek is sikeresen vonják ki magukat a közteherviselés alól, offshore cégeken keresztül megússzák az adózást vagy ügyesen lavíroznak a különböző adószabályozások között.
Magyarország a rendszerváltás óta eltelt 25 év során az ilyen offshore jellegű tevékenysége nagy vesztese volt. Sok ezer milliárd forint adókötelezettséget menekítettek ki az országból offshore cégeken keresztül. Magyarország számára mindenképpen rendkívül fontos lenne, hogy gátat szabjon ennek az offshore gyakorlatnak, amit egyes tagállamok önállóan nem képesek megtenni. Mindenképpen európai szintű, sőt globális együttműködésre van szükség, mert nem képesek a tagállamok utána menni azoknak a cégeknek, amik rendkívül kreatívan oldják meg ezeket a gondokat.
Becslések szerint Európában évente 150- 200 milliárd euró adó-befizetési hiány jelentkezik. Ez több mint az EU teljes költségvetése. A tényleges összegek tekintetében a nagy tételeket a céges adóoptimalizálási gyakorlatok jelentik, ezek részben törvényesek, csak kihasználják azokat a jogszabályok adta lehetőségeket, amelyek révén elkerülik az adófizetést a tagállamban. Magyarországnak nem érdeke, hogy tovább bonyolítsa az adóelkerülési gyakorlatokat, hanem inkább hatékonyan véget kellene vetnie neki. Erről szólt a legutóbbi vita, és várjuk az Európai Parlament határozott lépéseit. Egy olyan adóelkerülési-ellenes csomag elfogadásával, amely minden tekintetben megfelel az előírásoknak és a létező uniós jogszabályokat is keményen és hatékonyan érvényesíti annak érdekében, hogy a tagállamokat ne tudják egymás ellen kijátszani a nagyvállalatok, ilyen formában a köz számára ezer milliárdos nagyságrendű károkat okozva.
– Mit üzen a kecskeméti, illetve Bács-Kiskun megyei lakosoknak?
– A 2014-es kampányban többször is megfordultam Kecskeméten. Fontosnak tartom az itt található Mercédesz gyár jelenlétét, de kiemelten fontos, hogy a helyi adottságokból kiindulva is próbáljanak gazdasági fejlesztéseket találni. A megújuló energia tekintetében óriási lehetőségek vannak Kecskeméten és környékén. A napenergia vagy szélenergia fejlesztéssel helyi munkahelyeket is lehetne teremteni, és újabb helyi adóbevételeket is generálna. Mivel kiválóak a régió mezőgazdasági adottságai, így egy fenntartható ökológiai gazdálkodás – ahol minőségi élelmiszereket állíthatnának elő – irányába is el lehetne indulni.
