Kecskeméti Katona József Múzeum 2016-os programterv
Múzeumok Éjszakája június 25., 18.00 ― 24.00
Helyszín: Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota Kiállítóhelye
6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.
76/480-776, cifrapalota.kecskemet.hu, muzeum.kecskemet.hu
Program: A Had és Kultúrtörténeti Egyesület I. világháborús fegyverbemutatója
Tervezett időpont: 18.00 – 24.00 Helyszín: A Cifrapalota földszinti folyosója
Leírás: A korábbi érdeklődésre tekintettel a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület ezúttal I. világháborús fegyverekről és katonai öltözékekről tart előadásokat a közönségnek, az egész este folyamán. A program témája a The museum presents: Lovers in the war ― A háború pillangói című kiállításhoz fűződik. A látogatók ismét közelről megnézhetik, és kézbe vehetik a kikészített felszereléseket. A tavalyi évben ez volt az egyik legsikeresebb programunk, sok-sok lelkes fiatalember, kisfiú és apuka érkezett, akik ezúton szerettek volna közelebbről megismerkedni a magyar katonai múlt tárgyi emlékeivel. Erre most ismét lehetőséget biztosítunk, és arra buzdítjuk látogatóinkat, hogy bátran tegyék fel kérdéseiket az egyesület tagjainak.
Program: Borkóstoló a Cifrapalotában ― Birkás Pincészet
Tervezett időpont: 18.00 – 24.00 Helyszín: A Cifrapalota belső udvara
Leírás: „A nagypapám, Birkás Menyhért már 1940-ben művelt szőlőt Orgoványon. Mai napig dolgozunk a 2,5 hektáros ősi birtokon, amely területen a környékre jellemző Izsáki Arany sárfehér és Kadarka fajta található. Édesapámmal az örökölt birtokot, a hagyományoknak megfelelően alacsony művelésmódban műveljük, Izsák és Szabadszállás környékén próbálkozunk más fajták termesztésével is. Az ősi birtokon van egy kis tanya, melyben a nagypapa öreghordói és szőlőművelő eszközei kaptak helyet. Ezeket az eszközöket a mai napig megőriztük az utókor számára.” /Birkás Zoltán/
Program: Cifra kincsek ― Feladatmegoldó játék
Tervezett időpont: 18.00 – 22.00
Leírás:. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, a Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye, a Ráday Múzeum és a Cifrapalota közös játéka.
A Cifra kincsek izgalmas feladatokkal várja a családokat a Múzeumok Éjszakáján. Rejtvénnyel, szókeresővel és játékos kérdésekkel találkozhatnak a négy múzeumba barangoló családok. A múzeumtúra végállomása a Cifrapalota, ide várjuk a feladatok megoldásait. Eredményhirdetés 22 órakor lesz, ugyanitt. A helyes megfejtők között 3 múzeumpedagógiai foglalkozáscsomagot sorsolunk ki, melynek tartalma 3-3 ingyenes családi foglalkozás.
Kiállítás: Bemutatkozik a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum
Helyszín: A Cifrapalota földszint Tervezett időpont: 18.00 – 24.00
Leírás: A kiállításon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkájával, valamint a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum rövid tárlatával ismerkedhetnek.
A kiállításon ismeretterjesztő tablók segítésével mutatjuk be Magyarország egykori és mai határain szolgálatot teljesítő pénzügyőrök munkáját. A tablók megtekintése után egy rövid barangolásra hívjuk a NAV dél-alföldi pénzügyi nyomozóinak bűnjelkamrájába. A tárgyak megtekintésén túl azt is megtudhatja, hogy milyen bűnügyekben történhettek a lefoglalások.
„Bemutatkozik a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum” kiállításhoz kapcsolódó programok:
Program: Legyen Pénzügyőr egy fénykép erejéig!
Helyszín: Cifrapalota földszinti kiállító terme Tervezett időpont: 18.00-24.00
Leírás: Fényképezkedés történelmi és retró pénzügyőr egyenruhákban egy retró pénzügyőr motoron, illetve biciklis pénzügyőröket ábrázoló fal segítségével.
Program: Wanted! Körözés a Cifrapalotában!
Helyszín: A játékhoz szükséges képek a Cifrapalota földszinti kiállító termében vehetők át.
Tervezett időpont: 18.00-24.00
Leírás: Részese lehet egy éjszakai nyomozásnak a Cifrapalotában. Egy-egy képrészlet segítségével kutathatja fel az „eltűnt” tárgyakat.
Program: NAV-totó
Helyszín: A NAV totó a Cifrapalota földszinti kiállító termében vehető át.
Tervezett időpont: 18.00-24.00
Leírás: A kedves látogató ismereteit egy NAV totó kitöltésével is mérlegre teheti.
Program: Ügyfélkapu-nyitás
Helyszín: Cifrapalota II. emelet Tervezett időpont: 18.00-24.00
Leírás: A rendezvény teljes időtartama alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóság munkatársai percek alatt ügyfélkaput nyitnak az érdeklődő látogatók részére.
Kiállítás: The museum presents: Lovers in the war ― A háború pillangói (16 éven felülieknek ajánlott)
Helyszín: A Cifrapalota földszinti termei
Leírás: A Kecskeméti Katona József Múzeum idén egy rendhagyó, nem szokványos tárlattal folytatja első világháborús kiállításainak sorát, mely a tárbori bordélyok témáját járja körül: „The museum presents: Lovers in the war ― A háború pillangói” címmel.
Ez a kérdés rendkívül súlyos probléma volt abban a korszakban! 1915 tavaszára a nemi betegek száma soha nem tapasztalt méreteket öltött. Az eltelt hónapok alatt a beteg katonák száma több mint kétszeresére nőtt, meghaladta a 12 %-ot. A kialakult helyzet orvoslására 1915 nyarán a cs. és kir. Hadügyminisztérium segédközegeként létrehoztak egy, a tábori bordélyok hálózatát megszervezendő részleget, amely a prostitúció szabályozását és ellenőrzését lett hivatott felvállalni. A kiadott szervezeti utasítás alapján a bordélyokat a hadosztályok hadtápkörzeteiben szervezték. Az itt dolgozó hölgyeket katonai hierarchia szerint három csoportba osztották. Egyenruhát is kaptak, amely hasonló szabású, csukaszürke volt, mint az ápolónőké.
Az Érosz a hadszíntéren, osztrák-magyar tábori bordélyok a Nagy Háborúban című kiállítási egység (a Nagy Háború Blog és a Székesfehérvár Helyőrségtörténeti Emlékgyűjtemény vándorkiállítása) fotók, ma már múzeumokban található eredeti tárgyanyag és enteriőrök segítségével mutatja be a háború lövészárkainak borzalmaiból szabaduló bakák világát.
A fenti téma mellett a tárlat bemutat orvostörténeti érdekességeket, néprajzi tárgyakat (Erotikus szimbólumok a folklórban) és természetesen a kecskeméti vonatkozásokat (Az „éjszaka virágai” Kecskeméten a levéltári iratok tükrében) egy önálló teremben.
„A legősibb mesterségként ismert prostitúció története szinte egyidős az emberiségével. Az intézmény népszerűsége az évezredek során töretlen maradt, különösen igaz volt ez a háborús időszakokra, amikor is Mars és Érosz kéz a kézben jártak. A legújabb korban a hadseregek már központilag is törekedtek a testi örömöket nyújtó szolgáltatások – amelyek iránt a katonák és a tisztek részéről mindig is nagy volt az igény – szervezett keretek közé szorítására. A Nagy Háború már kitörése után néhány héttel, korábban soha nem látott méreteket öltött, mindegyik hadviselő fél részéről milliós tömegeket soroztak be és küldtek a hadszínterekre, kiszakítva őket megszokott családi környezetükből. 1915 elejétől a kezdeti mozgóháború a legtöbb fronton állásháborúvá alakult át. Kézenfekvő volt, hogy a több hét vagy hónap után a lövészárkokból rövid időre kiszabaduló, a nők társaságát teljesen nélkülöző katonák ösztönösen feléledő vágyaikra a legközelebbi tábori vagy tartalék bordélyban találjanak gyógyírt.” (Balla Tibor: Érosz a hadszíntéren, avagy a Nagy Háború osztrák–magyar tábori és tartalék bordélyai – 2/1.)
Kapcsolódás a Hősök, felfedezők, újítók központi tematikájához: A magyar huszár
Kiállítás: A magyar huszár
Helyszín: A Cifrapalota I. emelete
Leírás: A kiállítás a magyar huszárság történetét mutatja be a kezdetektől a 20. század közepéig.
A huszár a magyar hadtörténelem legérdekesebb katonatípusa. Alakját máig kultusz övezi, nemzeti szimbólumnak számít. Számos jól ismert huszárcsíny, és haditett kapcsolódik a nevükhöz. A hősies, vakmerő, bátor, kitartó, ravasz, és kezdeményező könnyűlovas katona számos európai nyelven egyet jelent a huszárral. Európa nagy hadseregeiben felállított huszáralakulatok mind magyar eredetűek voltak. A kiállításban bemutatjuk a legfőbb huszárfegyver, a szablya típusait. A bemutatott huszáregyenruhák, csákók, hímzett tarsolyok, tölténytáskák, fegyverek igazi ritkaságnak számítanak. A kiállítási anyagot eredeti grafikai, festmény és fotóanyag teszik színessé. Segítségükkel a harcokba, és a huszárélet mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.
Program: „A huszárnak jól megy dolga…”
A Kecskeméti Huszárok Hagyományőrző Egyesületének történeti egyenruha, fegyver, nyereg és lószerszám bemutatója, a Főtéren.
Tervezett időpont: 18.00 – 24.00 Helyszín: Főtér
Leírás: A program során a magyar huszárok történetének néhány részletétével ismerkedhetnek meg a Főtérre látogatók. Az egyesület Mária Terézia korától a II. világháborúig mutatja be a magyar huszár öltözékét, fegyverzetét, lovas felszerelését, és tábori életét. A magyar huszár vitézségéről, hazaszeretetéről, áldozatvállalásáról szóló előadások tarkítják a bemutatót.
Program: A Kecskeméti Magyar Szablyavívó Iskola ― Bemutató és nyílt tréning
Tervezett időpont: 19.00 – 19.30, 20.30-24.00 Helyszín: A Cifrapalota díszterme
Leírás: A Magyar Királyi „Toldi Miklós” Honvéd –Sporttanár és Vívómesterképző intézet fő vívómesterének Borsody László őrnagy katona vívómester oktatásmódszertana alapján fennmaradt eredeti Magyar kardvívás elemeiből láthatnak nem csak mozdulatokat, hanem egy régi eszmét is. Fogadják magyar szívvel, magyar lélekkel. Isten Áldd meg a Magyart! A meghirdetett bemutatón kívül az iskola egész este a látogatók rendelkezésére áll, és lehetőséget biztosít a kardforgatás kipróbálására.
Program: Kézműves foglalkozások A magyar huszár kiállításhoz
Tervezett időpont: 18.00-24.00
Leírás: A Múzeumok Éjszakája mindig hangos a gyerekek zsivajától. Most is, mint minden alkalommal, szeretettel várjuk az alkotni vágyó apróságokat, akik papírból készíthetnek lovas huszárt, filcből varrhatnak huszárbábot, vagy huszárcsákó jelvényt domboríthatnak.
Kiállítás: 65 éve Kecskeméten ― Repülőbázis évfordulós kiállítása
Program: Ágyúcsatákból ágycsatákba a Nagy Háborúban― Takács Róbert történész előadása
Tervezett időpont: 20.00-20.30 Helyszín: Díszterem
Leírás: A Nagy Háború emberek millióit szakította ki megszokott környezetéből. A fronton a lövészárok lett hosszú hónapokra a mindennapi élet mostoha és könyörtelen színtere. Itt, és a front mögé tartalékba vonva töltötték mindennapjaikat a katonák. Hogyan jutott a katona a halálos lövészárokból a bordélyok fülledt világába? Hogyan jutott a szolgáltatást nyújtó hölgy a halál torkából érkező bakák karjaiba? Hogyan írnak ezekről a „légyottokról” a szépirodalmi alkotások? Hogyan viszonyult a hátország, az otthon maradt feleség a problémához? Milyen hatása volt a Nagy Háborúnak az erkölcsök átalakulására? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésfelvetésekkel járjuk körül a témát a The museum presents: Lovers in the war ― A háború pillangói című kiállítás kapcsán.
Kiállítás: Eltűnő Núbia ― Válogatás Lantai-Csont Gergely szudáni képeiből
Helyszín: A Cifrapalota földszinti folyosója
Leírás: A legdélebbi, magyar származású népcsoport, az afrikai magyarabok életét is bemutató fotókiállítás nyílt június 10-én a kecskeméti Cifrapalotában. Lantai-Csont Gergely, a National Geographic Traveler által is díjazott fiatal magyar fotográfus, Szudánban készült képei egy csodálatosan sokszínű és vendégszerető világba kalauzolják a látogatót.
A képeken feltűnnek az ország gazdag kulturális emlékei, így a domborművekkel díszített ókori templomok, vagy a „fekete fáraók” piramisai is, de a látogatók a Nílus-mentén lakó núbiaiak páratlanul színes kultúrájával is ismerkedhetnek. Különleges élményt adnak a Vörös-tenger és a Nílus-völgy között, a Keleti-sivatagban lakó tevetartó bedzsákról készült képek is. A kiállításon elsőként lesz látható a magukat magyar származásúnak tartó, szudáni magyarabokról készült fotósorozat. A magyarab törzs régi lakhelyét az Asszuáni-gát építése nyomán, az 1960-as években örökre elnyelte a Nasszer-tó. A törzs egyes csoportjai Dél-Egyiptomba, nagyobb részük Szudán legészakibb városába, Vádi Halfába települtek át.
Kiállítás: Nagyurak és vezérek ― Híres avar leletek a Kiskunságból
Újra csillagfényes aranyragyogás a Múzeumok Éjszakáján…
Nem véletlen, hogy a Katona József Múzeum első állandó régészeti kiállítása az avar „felső tízezer” sírleleteit mutatja be. Nem véletlen, hiszen vidékünkön kerültek elő a leghíresebb, legszebb kora avar kori leletek.
Bár a három korszakra osztható avar kor kezdeti idején az avar uralkodó réteg még a Duna-Tisza köze legdélibb szakaszán lakott, a 7. század második harmadától azonban a mai Kiskunság területére költözött, és ez a vidék maradt a következő évszázadokban is a kagánok („fejedelmek”) és udvartartásuk otthona. Ez az oka annak, hogy ezt a kiállítást sehol máshol nem lehetett volna megrendezni, csak itt, Kecskeméten – még akkor is, ha a környékből előkerült legszebb leletek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, más részük pedig az idők folyamán végleg elveszett, és mára már csak szakirodalmi forrásokból tudunk róluk. De itt kerültek elő, és ezért számolnunk kell velük, ha a környék avar kori történetét mutatjuk be.
A Kárpát-medence messze földön híres avar leletei várják a látogatót hangulatos ázsiai zenei aláfestéssel a csillagtakarós fekete szobában, ahol az egyedüli fényforrást a ledsorokkal megvilágított aranytárgyak ragyogása adja:
– a csanyteleki, a kiskunfélegyházi és petőfiszállási vezérek aranyveretes öveié
– a kunbábonyi nagyúr híres hagyatékának ránk maradt darabjaié
– a kunbábonyi, a kunpeszéri, a keceli vezérek kardjaié
– a bócsai nagyúr legszebb megőrződött leleteié
– a nagykőrösi nagyúr vagy vezér kardjáé és a kecskeméti vezéri sírban talált leleteké
– a környéken előkerült kora és közép avar aranyfülbevalóké
– a kiskőrösi „hercegkisasszony” ékszereié
– a már elszegényedő közép és késő avar társadalom környékbeli temetőiből származó legszebb arany vagy aranyozott leleteké: fülbevalóké, hajdíszeké, préselt és öntött bronz aranyozott övvereteké
Különleges avar aranytárgyak, melyek itt, a Kiskunságon és közvetlen környékén kerültek elő…
A kiállítás a Cifrapalota nyitvatartási idejében bármikor megtekinthető.
Kiállítás: Újrarendezett képzőművészeti állandó kiállítás
A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, mely kategóriájában az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgy-együttes Magyarországon. A többezres kollekció leghíresebb alkotásai Nemes Marcell adományának, és az ún. Farkas–Glücks-gyűjtemény Kecskemétre kerülésének köszönhető. Az új állandó tárlat 6 egységből áll: 1. Válogatás a 20. század első felének magyar festészetéből (pl. Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Egry József, Ámos Imre, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József); 2. Kecskeméti Művésztelep (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla); 3. Tóth Menyhért; 4. Mednyánszky László; 5. Nagy István; 6. Farkas István. A kiállítás újdonságai a kétnyelvű (angol-magyar), fotókkal és reprodukciókkal bővített tájékoztató táblák és feliratok, melynek révén például Mednyánszky néhány – az 1. világháborúban készült – vázlatkönyvi rajzát is be tudjuk mutatni.
Tárlatvezetések a II. emeleten óránként (20:00, 21:00, 22:00 és 23:00 órai kezdettel) ifj. Gyergyádesz László és Osztényi Éva Gizella művészettörténészek vezetésével. (Igény esetén angol nyelven is.)
