Budapest, 2016. június 6., hétfő (MTI) – A kultikus amerikai író, Charles Bukowski magyarul korábban nem elérhető írásait jelentette meg Egy vén kujon további feljegyzései címmel a Könyvhétre időzítve a Trubadúr kiadó.
A Magyarországon is óriási népszerűségnek örvendő, 1994-ben elhunyt Bukowski 1967 és 1984 között különböző független Los Angeles-i lapokban megjelent írásait 2011-ben publikálta először kötetben egy amerikai kiadó.
„Legendává szerintem azok válnak, akik hitelesen tudják hozni, hogy a lehető legkevesebb kompromisszumot tegyék meg, miközben egyszerre két-három életet élnek. A rocksztárok közül ilyen például Iggy Pop, Henry Rollins vagy a néhai Bon Scott, az irodalomban pedig Bukowski. Zsenialitása abban rejlett, hogy egyszerű, de formabontó stílusban, mindenki számára közérthető nyelven volt képes megírni sűrű élete történéseit. Ezért fedezik fel maguknak újabb és újabb generációk, legutóbb a mai huszonévesek” – mondta Pritz Péter, a kötet fordítója az MTI-nek.
Az Egy vén kujon további feljegyzései a kilencedik Bukowski-kötet, amelyet Pritz Péter fordított. A most megjelent könyvben olvasható írásokat is az amerikai szerzőtől megszokott őszinteség jellemzi, feltárulnak a lecsúszottak életének mindennapjai, az alkoholista, kéjsóvár Bukowski önmagával és a világgal szembesül.
„Regényeivel, novellásköteteivel összehasonlítva a csaknem húsz évet átfogó most megjelent történetekben talán könnyebben tetten érhető Bukowski, az ember, vagyis még inkább önéletrajzi ihletésűek, mint más írásai. Legtöbbször saját magát is Bukowskiként említi, nem Henry Chinaskiként, aki a leggyakrabban használt alteregója. Chinaski inkább némileg színezett történetek szereplője, Bukowski a valóság: interjút készít, illetve őt interjúvolják, leírja, hogyan utazik New Orleansba, ahol a verseskötetét kiadják” – fejtette ki a fordító.
Ahogy a könyv érdekes utószavából kiderül, Bukowski a hetvenes években az FBI látókörébe is bekerült, részben az olykor az obszcenitásba forduló szövegei, leginkább azonban politikai okok miatt. „Pacifista volt és hangsúlyozottan apolitikus, a politikai állásfoglalás nála kizárólag szarkazmus. A kifordult világ görbe tükre, hogy az FBI megfigyelte. A félelemre építő társadalom egyik szép megnyilvánulása a művészektől való félelem”.
Charles Bukowski huszonéves korától rendszeresen írt, első novellája már 1944-ben megjelent, de utána folyamatosan visszautasították. Arra egészen 1969-ig kellett várnia, hogy bekerüljön az amerikai irodalmi köztudatba, akkor jelent meg két kötete és verseit beválogatták egy antológiába is. Addig alkalmi, sokszor fizikai munkákból élt, hosszú éveken át dolgozott például a Los Angeles-i postán – ezeket az éveket a magyarul 2006-ban kiadott Posta című regényében örökítette meg.
„Bukowski legfőbb támogatója, megjelentetője John Bryan, az Open City című lap kiadója, szerkesztője volt. Neki nagyon sokat köszönhet, de szerintem Bryan nélkül is kultikus íróvá vált volna, előbb-utóbb más felfedezte volna más” – jegyezte meg Pritz Péter.
Bár a magyar olvasók elsősorban prózaíróként ismerik Bukowskit (regényei, A Ponyva, a Posta, a Nők, a Tótumfaktum,a Hollywood, A kezdő a Cartaphilusnál jelentek meg, újrakiadásukat a Trubadúr végzi), több mint ezer verset írt, közülük néhány bekerült a Vegyes felvágott címmel 2013-ban már a Trubadúr által kiadott kötetbe.
„Verseit ugyanolyan erősnek érzem, mint a prózáit, és elég prózaszerűen, ugyancsak formabontó módon vannak azok is megírva. Magyar nyelven eddig tizenkét kötete jelent meg” – mondta Pritz Péter.
A Trubadúr kiadó az életműsorozatot ősszel a Ponyva című regénnyel folytatja, és számos vers- és novelláskötet vár még fordításra.
bgu \ pmg
MTI 2016. június 6.
(Kép forrása: Internet)
