Az FM4 Rádió Szolgáltató Kft. nyerte el a Budapest 88,8 MHz frekvencia használatának jogát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának döntése alapján. A testület a tárgyalt számos napirendi pont között korhatár-besorolási bírságokat is kiszabott két budapesti körzeti rádió reggeli műsora miatt. A Médiatanács nyilvánosságra hozta azt a tanulmányt is, amely szerint a televíziók a hallási segédletre kötelezett műsorok 95 százalékát ellátják felirattal vagy jeltolmácsolással.
Rádiós pályázati döntések
A Médiatanács a Budapest 88,8 MHz körzeti közösségi rádiós frekvencia pályázatán az egyetlen érvényes pályázatot benyújtó FM 4 Rádió Szolgáltató Kft.-t hirdette nyertesnek, amely Mária Rádió néven tervezi a szolgáltatás megindítását. A Balassagyarmat 95,7 MHz helyi rádiós frekvenciára beérkezett egyetlen ajánlat tartalmi értékeléséhez a Médiatanács további felvilágosítást kér a Megafon Rádió Kft.-től. A Gyula 90,5 MHz helyi rádiós frekvencia pályázatán az egyedüliként pályázó Telekom Békés Kft.-t, míg az Esztergom 98,1 MHz rádiós pályázati eljárásban a Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft.-t vette pályázati nyilvántartásba a Médiatanács. A testület elfogadta a Baja 89,8 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét, amely csütörtöktől olvasható a Médiatanács honlapján.
Médiafelügyeleti szankciók
A Médiatanács folytatta azt az év elején hivatalból elkezdett tematikus vizsgálatot, amelyben a nagy hallgatottságú – a Music FM, a Petőfi Rádió, a Sláger Rádió és a Class FM – rádióadók reggeli rádiós műsorait elemzik a médiatörvény gyermekeket védő korhatár-besorolási szabályai szempontjából. Ennek keretében a Music FM Önindító műsorának január 12-ei és 15-ei adásainak vélhetően hibás – 12 éven aluliaknak nem ajánlott – korhatár-besorolása miatt a Médiatanács hatósági eljárást indít a médiaszolgáltatóval szemben, a vizsgálandó műsorrészek ugyanis a 16 éven aluli hallgatók számára túlzottan részletező szexuális utalásokat és nemkívánatos magatartásmintákat tartalmazhattak. A Tilos Rádió 7térítő című műsorát állampolgári bejelentésre vizsgálta a hatóság. A rádió szolgáltatójára 50 ezer forint bírságot szabott ki a testület a február 29-i műsorában elhangzottak hibás korhatár-besorolása miatt, mert a kérdéses szegmensben olyan szexuális tartalmú információk hangzottak el, amelyeknek értelmezése a kiskamaszok számára problémát jelenthet, így azt 12 éven aluliak számára nem ajánlottként kellett volna sugározni. A médiaszolgáltató elismerte a jogsértést a hatóságnak tett nyilatkozatában.
A püspökladányi Sárrét FM 20 ezer forintos bírságban részesült egy hatósági ellenőrzés alapján, mert a rádió kevesebb helyi közélettel foglalkozó, közszolgálati programot és hírműsort tett közzé a hatósági szerződésében vállaltakhoz képest, valamint egy napon a hatóság értesítése nélkül szüneteltette adását néhány órára. A gyöngyösi Maxi Rádió szolgáltatóját összesen 30 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Médiatanács amiatt, hogy egy civil szervezeteket népszerűsítő társadalmi célú reklámot közérdekű közleményként sugárzott, egy helyi szórakozóhelyet burkolt reklámmal népszerűsített, valamint a rádió hatósági szerződésében rögzített műsortervhez képest eltérő arányokban szerepeltetett bizonyos műsortípusokat.
Tanulmány a tévéműsorok feliratozási gyakorlatáról
A hatóság honlapján olvasható a hallási segédletet tartalmazó televíziós műsorokról szóló legfrissebb NMHH-tanulmány, amely szerint 2015 második félévében a műsoridő közel négyötöde vált hozzáférhetővé a hallási fogyatékkal élő nézők számára. A négy közszolgálati és a két országos kereskedelmi csatorna műsorait mintavétel alapján, közel 4500 műsoróra elemzésével vizsgálták hallási fogyatékkal élő kódoló NMHH-munkatársak távmunkában. A legtöbb probléma továbbra is az élő műsorok akadálymentesítése kapcsán került elő, mert az automata beszédfelismerő programok nehezen követhető feliratokat állítanak elő. Nemcsak a tartalmi, de az időbeli pontatlanság is zavart okozott, a sportmérkőzéseknél például előfordult, hogy a felirat előre jelezte a gólt. A félév során a szolgáltatók azonban összességében a törvényben előírt, akadálymentesítendő műsorok 95 százalékát ellátták segédlettel; a Duna World és az M3 maradéktalanul teljesített. A jogsértések miatt a Duna Médiaszolgáltatót összesen 13,825 millió forint, az RTL Klub szolgáltatóját 2,16 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a hatóság, a TV2-vel kapcsolatban még nem zárult le az eljárás.
A Nagyothallók Európai Szövetsége (EFHOH) által tavaly közzétett összehasonlító tanulmány szerint 2013-ban az EU-országok közül az Egyesült Királyság, Svédország, Belgium és Franciaország közel 100 százalékos hozzáférést biztosított, míg a másik végletnél Németország és Szlovákia 20-21 százalék körüli arányt tudott felmutatni, de a tendencia összességében javuló. A magyar szabályozás értelmében a közszolgálati és az ún. jelentős befolyásoló erejű (JBE) audiovizuális médiaszolgáltatók (az RTL Klub és a TV2) minden közérdekű közleményt, politikai reklámot, hírműsorszámot, valamint a politikai tájékoztató és a fogyatékos személyekről szóló műsorszámot kötelesek a hallási fogyatékkal élők befogadását megkönnyítő segédlettel ellátni. Feliratot vagy jelnyelvi tolmácsot kell biztosítaniuk a filmalkotásokhoz, a játékokhoz és a közszolgálati célokat szolgáló programokhoz. A feliratoknak a beszéddel szinkronban kell megjelenniük, és pontosan kell visszaadniuk az elhangzottak értelmét.