Az év első hét hónapjában 1231 milliárd forinttal csökkent a központi költségvetés devizaadóssága és 1719 milliárddal nőtt a forintadósság, így a decemberi 31,3 százalékról 25,9 százalékra csökkent a devizaadósság aránya, míg 65,6 százalékról 71,3 százalékra nőtt a forintban vezetett tartozások súlya a teljes államadósságon belül – ez derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb havi jelentéséből. (A devizaadósság csökkenéséhez a forint szerény erősödése mindössze 9,6 milliárddal járult hozzá.)
Az ellentétes irányú két folyamat eredőjeként 488 milliárd forinttal 25 135 milliárd forintra nőtt a központi költségvetés teljes adóssága. A forintadósság növekedése amellett, hogy finanszírozta a lejáró devizakötvények visszafizetését és a költségvetés hiányát még a kincstári számlán lévő költségvetési betétek összegét is növelte 591 milliárd forinttal.
A kedvező piaci helyzetben lebonyolított 1569 milliárd értékű forintkötvény kibocsátásból 1024 milliárdot a lakossági állampapírok tettek ki, amelyek állománya a hónap végén elérte a 4542 milliárdot, azaz a teljes adósság 18 százalékát. Az NGM jelentése kiemeli, hogy a lakosság a hosszabb futamidejű állampapírokat is keresi, ezért az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Államkötvény és a Bónusz Magyar Államkötvény együttes állománya 179,2 milliárd forintos idei növekedéssel július végén 1377,5 milliárd forintot tett ki, amivel meghaladta a lakossági kötvényállomány egy harmadát.
Az NGM jelentéséből kiderül az is, hogy külföldi befektetők kezén van a forintkötvények teljes, 17 083 milliárdos állományának ötöde, 3559 milliárd forintnyi, aminek hátra lévő átlagos futamideje 5,6 év.
MTI 2016. augusztus 23., kedd
