Az olimpia tekintetében minden idők legeredményesebb magyar kajakosa lett Kozák Danuta, aki a női K–1 500 méter megnyerésével immáron négyszeres olimpiai bajnoknak vallhatja magát. De nem csak őt ünnepelhettük a Lagoa Stadiumban, szépen versenyzett a negyedik helyen záró Tótka Sándor, Molnár Péter kettős 200 méteren, valamint az 1000-es mezőnyben hetedik helyezett Hufnágel Tibor és Ceiner Benjámin is.
A női 500 egyes előcsatározásai alapján aranyos napra készülődtünk csütörtökön a Lagoa Stadiumban. Kozák Danuta a női párosban Szabó Gabriellával közösen megnyert aranyérme után a női egyes döntőjében szállhatott vízre. A korábban gyomorrontással bajlódó versenyző már tegnap reményt keltően szerepelt, a középfutamból a legjobb idővel menetelt be a világ legjobb nyolc versenyzőjét felvonultató fináléba, amelyben ismét nem talált legyőzőre. Noha a fehérorosz Maria Litvincsuk remekül rajtolt, s 250 méternél még fej-fej mellett haladt Danával, a mi lányunk megmutatta, hogy jelenleg nincs jobb női kajakos nála a világon.Megindította a hajóját, olyan könnyedén rázta le a teljes mezőnyt, mintha az a világ legegyszerűbb dolga lett volna. Kozák Danuta fantasztikusan több mint egy hajónyi előnnyel nyert a meglepetésre második helyen záró dán Emma Jörgensen, valamint az új-zélandi Lisa Carrington előtt. „Amikor vízre száll az ember, nem gondol arra, hogy milyen fölénnyel nyer, én már annak örültem, hogy egészségesen oda tudtam állni a rajthoz, és ki tudtam hozni magamból azt, amit tudok. Köszönettel tartozom ezért az egészségügyi teamnek, Toman Józsefnek, Klenyán Tamásnak, Molnár Tamásnak, a szövetségnek és az egész magyar csapatnak, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy ma minél jobb lehessek. London után az volt a célom, hogy megvédjem a címemet, ez egy négy éves álom beteljesülése” – mondta a verseny után Somogyi Béla versenyzője, Kozák Danuta, aki a magyar sport 500. olimpiai érmét nyerte. Férfi K–2 200 méteren Tótka Sándor és Molnár Péter párosa csak minimális különbséggel, három századdal kapott ki a harmadik helyen záró litván egységtől. Hüvös Viktor tanítványai azonban egyáltalán nem voltak elkeseredve, boldogan beszéltek erről a negyedik helyről. „Kívánni nem kívánhatok szebbet, jobbat, hogy ötkarikás versenyen indulhatok, s azon negyedik vagyok. Úgy álltunk oda, hogy a szívünket, lelkünket beleadtuk, se az elejében, se a közepében nem éreztünk hibát. Tökéletes pályát mentünk, a körülmények nem befolyásoltak, ez az olimpia, erről szól a verseny, és én élvezem minden pillanatát, boldog vagyok” – mondta Molnár Péter. „Én is abszolút elégedett vagyok ezzel a helyezéssel, és örülök, hogy végre jön a pihenő. Egyszer már elköszöntem ettől a szezontól, most elköszönök másodszor is, és a folytatásban majd nagyon szorítok Molinak, hiszen neki meg egyesben van jelenése” – tette hozzá Tótka Sándor, aki azt ígérte, hogy úgy segíti majd Molnár Pétert, mintha a testvére lenne. Férfi K–2 1000 méteren Hufnágel Tibor és Ceiner Benjámin párosa szállt vízre az A-döntőben. A fiúk a célkitűzést, vagyis a legjobb nyolc közé jutást teljesítették, de titkon bíztak benne, hogy képesek lesznek egy kis meglepetést is okozni. Kiss István tanítványai a hetedik helyen zártak, az aranyat a német Marcus Gross, Max Rendschmidt kettős szerezte meg. „Úgy melegítettünk, úgy készültünk, hogy meghalni megyünk a pályára, ezt teljesítettük és ez a hetedik helyhez volt elég – mondta kimerülten Hufnágel Tibor. „Nem volt bennünk több, ötszáznál már keményebben nyomtam a hajót Hufi alá, aki hétszáznál indított. Nagyot küzdöttünk, ez most erre volt elég, de ebben a párosban van potenciál, így a tanulságokat levonva folytatjuk tovább a közös munkát” – tette hozzá Ceiner Benjámin. A férfi C–1 200 méter B-döntőjében a második helyet szerezte meg Hajdu Jonatán, aki minimális különbséggel kapott ki a csehek világklasszisától, Martin Fuksától, de nem volt elégedetlen a teljesítményével, hiszen elő- és középfutamában és a B-döntőben is jól teljesített. Fotó: MTI/Kovács Tamás |