Kezdőlap Események A magyar értéktárba kerülhet Székely Aladár és Rónai Dénes életműve

A magyar értéktárba kerülhet Székely Aladár és Rónai Dénes életműve

A gyulai települési értéktár bizottság a megyei és a magyar értéktárba, valamint a hungarikumok gyűjteményébe javasolja Székely Aladár és Rónai Dénes gyulai fotóművészek életművének felvételét – mondta Durkó Károly alelnök szerdán Gyulán sajtótájékoztatón.

Az önkormányzati képviselő – aki a Gyulai Városbarátok Körének elnöke – Székely Aladár gyulai szobránál tartott sajtótájékoztatón elmondta: a gyulai települési értéktárba a bizottság szerda délutáni ülését követően kerül be a két fotóművész munkássága. Ezt követően terjesztik fel a megyei értéktárba, amely javasolhatja a magyar értéktárba, valamint a hungarikumok gyűjteményébe való felvételt.
A gyulai települési értéktárban jelenleg 14 érték  – egyebek  mellett a Ladics-polgárház, a Gyulai Vár és a Várszínház, Erkel Ferenc szülőháza, a Göndöcs-kert – szerepel, ebből egy, a gyulai kolbász hungarikum is – jegyezte meg az alelnök.
“Székely Aladár és Rónai Dénes is világhírű fényképész volt, és maradandót alkottak. A 20. század eleji kort, a hangulatot, az akkor élő és alkotó magyar művészek portréit készítették el, szinte festői hangsúlyokkal, amelyek nélkül szegényebbek lennék. Olyan lenyomatot adtak nekünk, amelyre vigyáznunk kell” – fogalmazott.
Durkó Károly szerint az értéktárba kerülés hozadéka az lehet, hogy többen megismerik a művészek nevét és munkásságát.
Elmondta: a helyi Erkel Múzeum Székely Aladár 1894 és 1897 között készített gyulai helytörténeti értékű fotóiból többet őriz. Ekkor a művész segéde unokatestvére, Rónai Dénes volt, “tehát ezek a képek Rónai-fotók is”.
Hozzátette: tervei között szerepel a jövőben egy helytörténeti gyűjtemény összeállítása a két művész megmaradt munkáiból.
Székely Aladár (1870-1940) és Rónai Dénes (1875-1964) is Gyulán született. Közösen alkottak először szülővárosukban, majd 1897 és 1899 között Orosházán nyitottak műtermet. Onnan mindketten Budapestre költöztek.
Székely Aladár megreformálta a korabeli magyar portréfényképezést. Ady Endréről több mint száz fotót készített, de megörökítette Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Eötvös Józsefet,  Rippl-Rónai Józsefet és a fiatal Bartók Bélát is. Az 1920-as években Széchenyi Károly, József Ferenc főherceg és Zsófia főhercegnő, Horthy Miklós kormányzó készíttettek vele portrékat.
Rónai Dénes a hazai filmgyártás és bábszínházi élet születésénél bábáskodott, műterme a kor művészelitjének találkozóhelye volt. Számos saját fényképészeti eljárást, fotokémiai szabadalmat is birtokolt. A heliográfia (fénykarc), valamint a brómolajnyomásnak nevezett fotóduplikációs eljárás hazai nagyjai közé tartozik. 1929-től öt éven keresztül volt a Magyar Fotográfia című lap főszerkesztője, de főszerkesztőként dolgozott a Fényképészeti Lapoknál is. Budapesti stúdiója bombatalálatot kapott 1945-ben, elpusztítva műgyűjteményének és fotóarchívumának jelentős részét. Hagyatéka jelenleg mindössze néhány száz fotóból áll.

bhzs \ brr

MTI 2016. szeptember 7., szerda