A tavalyinál több és jobb szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken, ahol a korai fajták, illetve a rozé bornak szánt szőlő szedésével augusztus végén kezdődött el a szüret.
Az MTI által megkérdezett borászok arról számoltak be, hogy a 2370 hektáros borvidéken a kisebb területen termesztett, korai érésű szőlőfajták – a cserszegi fűszeres, az irsai Olivér – jó minőségű termést hoztak. Megjegyezték azt is, hogy a szőlőnek nem tett jót az utóbbi időszakban hullott csapadék, és idén jelentősen többet kellett védekezni a lisztharmat, a peronoszpóra ellen.
Mészáros Pál, a Mészáros Borház Kft. tulajdonosa elmondta: a korai fajták illatosak, zamatosak, 16,5-17-es értékű cukortartalommal szüretelték őket. A rozénak szedett pinot noir és zweigelt cukortartalma ugyan alacsonyabb volt a vártnál, de a szőlő zamatos, jó bor készülhet belőle.
Hozzátette: biztató termést ígér a kékfrankos és a cabernet is, amelyek cukorfoka szüretelésük idejére elérheti 20-22-es értéket. Becslése szerint a tavalyinál 10 százalékkal több termés várható, és remélhetően jobb lesz a minőség.
A kadarkát ugyanakkor a sok eső miatt a szürkerothadás veszélyezteti, elképzelhető, hogy korábban kell szüretelni. A borvidék új telepítésű ültetvényein esetenként súlyos kárt tett a peronoszpóra is.
Ferencz Vilmos, a Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke szerint várhatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségű szőlő terem Szekszárdon. Úgy vélte, a jól sikerült korai szüret után kérdéses a most következő fehér fajták – chardonnay, zöld veltelini, rajnai rizling – minősége, amelyeken már megjelent a lisztharmat. A legnagyobb területen, 630 hektáron termő kékfrankos, és más, későbbi szüretelésű szőlőfajta esetében jobb minőségre lehet számítani – mondta.
A szekszárdi borvidékhez tartozó, 1250 hektáros bátaszéki hegyközség területén eddig oportót, rizlingszilvánit, zöld veltelinit, valamint zweigeltet szüreteltek – mondta Nagy István hegyközségi elnök. A szőlő mennyisége megfelel az utóbbi öt év átlagának, 80-90 mázsa termett hektáronként; nyáron azonban kevesebb napfényes óra volt, így a szőlő cukortartalma kisebb, savtartalma viszont magasabb a kívántnál. Jelenleg a kékfrankos savai is kemények, ami rozé esetében nem baj, a vörösboroknak viszont nem tesz jót – jegyezte meg.
A Bátaszéken is meghatározó kékfrankos ültetvények egy részén 100 mázsát meghaladó termést várnak. Szlovákia és Csehország mellett idén terméskiesést elszenvedő soproni borvidékről is keresik a szekszárdi kékfrankost. A cseh és szlovák vásárlók 20-25 százalékkal többet, 44 eurocentet adnak egy kilogramm szőlőért, a hazai árak 90-120 forint között várhatóak. A kékfrankos iránt nőtt, a cabernet fajták iránt viszont csökkent a kereslet – mondta a hegyközségi elnök.
btf \ gpp \ gfp
MTI 2016. szeptember 7., szerda
