A brit kormány új feltételekkel zöld utat adott a francia EdF energetikai konszern kínai pénzügyi részvétellel épülő Hinkley atomerőmű beruházásának.
A 24 milliárd dolláros Hinkley Point C atomerőmű beruházást Theresa May miniszterelnök állította le biztonsági megfontolásokra hivatkozva közvetlenül júliusi hivatalba lépését követően.
A brit kormány csütörtöki közleménye szerint az engedély megadásához kötött feltételek az atomerőmű biztonságos működését szolgálják és beavatkozási jogot adnak a brit kormánynak az EdF többségi részesedésének értékesítése esetén. „Az erőmű nem cserélhet gazdát a kormány beleegyezése nélkül” – szögezi le a közlemény.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a kormány a jövőben nagyobb figyelmet szentel az ország kritikus infrastruktúráját érintő külföldi beruházásoknak, beleértve az atomenergiát is.
A beruházás már most is többévi késésben van: az eredeti átadási határidő 2017 volt, de a fő kivitelező és többségi tulajdonos francia EDF energiaipari csoport finanszírozási problémái miatt már tavaly 2023-ra tették át a határidőt. Az EDF egy 3200 megawattos egységet épít, két reaktorral. Az erőmű az éves brit áramszükséglet 7 százalékát termeli majd meg; ez hatmillió háztartás áramellátására lesz elegendő.
A Downing Street a beruházás jóváhagyásáról szóló csütörtöki döntés bejelentésével egy időben közölte: a brit kormány azt a feltételt szabja, hogy az EDF a beruházás befejezése előtt kormányzati engedély nélkül nem adhatja el kétharmados ellenőrző többségét a létesítményben, és a brit kormány akkor is fenntartja a jogot a beavatkozásra, amikor az erőmű már üzemel.
Mindemellett a brit kormány a Hinkley Point-beruházás után különleges jogokat biztosító részesedésre tart majd igényt minden új atomerőmű-beruházásban, annak érdekében, hogy az új nukleáris létesítményekben ne lehessen jelentős részesedéseket eladni a kormány tudta vagy beleegyezése nélkül.
A Downing Street szerint ezt a döntést nemzetbiztonsági meggondolások indokolják.
A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy felülvizsgálják a brit gazdaság kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatának tulajdonosi és ellenőrzési hátterét szabályozó előírásokat, szintén annak érdekében, hogy az ebben az infrastrukturális rendszerben meglévő külföldi tulajdonosi hátteret mérlegelni lehessen a nemzetbiztonság érdekeinek szempontjából.
Nagy-Britannia és Kína tavaly októberben, Hszi Csin-ping kínai elnök londoni látogatása idején külön nagyszabású nukleáris együttműködési megállapodást írt alá, amelynek alapján a kínai állami atomenergia-ipari vállalat (CGN) 33,5 százalékos részesedést vásárolna a Hinkley Point új részlegében.
Az akkori miniszterelnök, David Cameron vezette brit kormány emellett lehetővé akarta tenni egy kínai tervezésű atomerőmű felépítését egy másik helyszínen, a kelet-angliai Bradwell nukleáris létesítményében. Ha e beruházás is megvalósul, ez lenne az első teljesen kínai tervezésű nukleáris energiatermelő létesítmény Nyugaton.
A kínai beruházók bevonását a kormányzó brit Konzervatív Párton belül már akkor is többen bírálták, nemzetbiztonsági megfontolásokkal érvelve.
edi \ gke \ gfp
MTI 2016. szeptember 15., csütörtök
