Fotókiállítás nyílt hétfőn az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére az amerikai Kongresszus egyik épületében.
A kiállítást Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete nyitotta meg, majd – két amerikai-magyar szervezet képviselőjének megszólalása után – beszédet mondott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Horváth János, aki 2005 és 2015 között a magyar törvényhozás rangidős politikusa volt, Megyesy Jenő, Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, és Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emléke Alapítvány igazgatója.
Seszták Miklós miniszter 1956 történelmi jelentőségét méltatta, kiemelve egyebek között, hogy a magyar ’56 adott muníciót és ihletet a lengyel ’68-nak is, és annak ellenére, hogy elbukott és Magyarország szovjet megszállás alá került, az ’56-os szabadságharc történelemfordító esemény volt.
Horváth János volt kisgazda politikus, aki 1956 után elhagyni kényszerült az óhazát, s az Egyesült Államokban élt és egyetemen tanított, személyes élményeit idézte fel, csakúgy, mint Megyesy Jenő, a magyar kormányfő külpolitikai főtanácsadója.
A főtanácsadó szintén „56-os”: szüleivel kényszerült menekülni Budapestről. Az egyébként denveri ügyvédként ismertté vált – és a magyar ügyet jótékonysági akcióival éveken keresztül szolgáló – Megyesy Jenő azt is felelevenítette, hogy a szüleivel éjjel hogyan indultak neki a határnak egy taxival, hogyan leltek menedékre egy parasztgazdánál, majd menekültként mi és hogyan történt velük a bécsi táborban. Mint elmondta: a család szabadságot és lehetőségeket kapott Amerikában, s az új életet Oklahomában kezdte el.
Marion Smith, a Kommunizmus Áldozatainak Emléke Alapítvány igazgatója a fiatal amerikai szemével láttatta a magyar ’56-ot, és Örkény Istvánt idézte: Budapest belvárosában, a Kossuth téren a golyólyukak a falban arra emlékeztetnek, hogy Budapest nemcsak egy város, hanem „a hősiesség jelképe”.
A történész Marion Smith – csodásnak nevezve a vasárnap az új washingtoni magyar nagykövetség épülete előtt felavatott Pesti srác szobrot – hangsúlyozta, hogy ’56 után lelepleződött a világ előtt is a szocialista utópia igazi természete, s csak azok állíthatták azt, hogy a marxizmus a nyomorúságon kívül mást is adott, akik szándékosan nem vettek tudomást a rendszer brutális természetéről. Marion Smith hangsúlyosan elevenítette fel azt is, hogy a kommunista rezsim Magyarországon hogyan üldözte a keresztény egyházakat és általában a vallásos hitet, és hősiesnek – és mártíromságnak – nevezte sok magyar vallási vezető kiállását az üldöztetések idején. Név szerint Mindszenty József bíborost és Márton Áron püspököt említette. „Az emberi szellem erejét nem lehet könnyen összeroppantani” – szögezte le a történész. Majd utalt arra, hogy a mai ifjabb nemzedékek feladata a kommunizmus megértése és az emlékezés a halált hozó ideológia áldozataira. Ez szerinte ma sürgetőbb, mint valaha.
kjj \ kbt \ kvb
MTI 2016. október 18., kedd
