Tegnap délelőtt kezdődött meg a Falugondnokok Országos Konferenciájának két napos rendezvénye, melynek helyszínéül a Lakiteleki Népfőiskola szolgált. Ez volt a második alkalom, hogy országos szintűre bővített találkozót szerveztek. A rendezvény fő célja a szakmai tanácskozáson, eszmecseréken túl, baráti kapcsolatok szövése, s a már meglévők erősítése volt.
A programot megtisztelte jelenlétével Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Földművelésügyi Minisztériumból Dr. Szabó Mátyás főosztályvezető, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságától Dr. Viski József, helyettes államtitkár, valamint Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A falu- és tanyagondnokok mellett meghívást kaptak és szép számmal megjelentek a települési polgármesterek, vidékfejlesztők és tanyakutatók is.
A rendezvényt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki elmondta: a falu- és tanyagondnokoknak rendkívül nagy a felelősségük és szerepük a vidék megtartásában. Hiszen minden településnek funkciója van ebben a világban, ahogyan minden embernek is szerepe van a közösségek életében. Ehhez a munkához kívánt erőt és hitet a falvakért, a tanyákért tevékenykedőknek. A jelenlevőket biztosította arról is, hogy a Lakiteleki Népfőiskola a jövőben is otthona marad a falugondnokoknak, helyet ad képzéseiknek, találkozóiknak.
A minisztériumok képviseletében megjelentek megerősítették azt az álláspontot, miszerint a falvak és a tanyás térségek megőrzése kiemelt feladat, ezért a kormányzat hazai és uniós forrásokat bocsát rendelkezésükre fejlesztésük érdekében.
Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket és a megyén túlról érkezőket Bács-Kiskunban. „A falugondnoki szolgálatok munkájának eddigi eredményeként több mint 1500 aprófaluba és tanyakörzetbe jutott el az a kapcsolati és információs lehetőség, a személyes gondoskodás megnyugtató közelsége, amely addig elérhetetlen volt ezen elszigetelt területek számára. A falugondnoki szolgálatok utolsó szalmaszálat nyújtanak az elöregedő, szociális gondokkal küzdő településeken a lemaradás csökkentésére, a helyi energiák megmozdítására, a remény felkeltésére.” – mondta el a megyei elnök. Majd párhuzamot vont a megyei önkormányzat munkája és a falugondnoki rendszer között: az aprófalvakat nem felszámolni kell, hanem életképessé tenni – ahogyan Kemény Bertalan még a ’80-as években kitalálta -, ezért koordinálja a megyei önkormányzat a terület- és vidékfejlesztési pályázatokat. Kiemelte, hogy hisz abban, hogy a népesség megtartásának és helyben tartásának alapja a közösség, melyeket, ha szétrombolt a mai világ, akkor feladatunk ezeket helyreállítani. Ezt a közösségerősítő feladatot a megyei identitás kialakításával segíti az önkormányzat. A közösségeket a helyi értékek kovácsolják össze. A helyi értékek – melyek lehetnek hagyományok, épített örökség, kézműves mesterség vagy akár alkotói munkásság – gyűjtését, továbbörökítését pedig a hungarikum mozgalommal, a megyei értéktár működtetésével vállalta fel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Legvégül egy hasonlattal élve hangsúlyozta, hogy szerencsések vagyunk mi itt a Kárpát-medencében, hogy napjainkra több mint ezerötszáz „igaz ember” segíti a vidéken élők mindennapjait!
