A fűszerpaprika-feldolgozás hagyományos dél-alföldi módszereivel ismerkedhetnek meg azok, akik szombaton ellátogatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a vendégek akár vásárolhatnak is a különféle őrleményekből – közölte Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője.
A tengeren túlról, a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a Dél-Alföldön minden bizonnyal a szeged-alsóvárosi ferences szerzetesek ültettek először, kezdetben dísznövényként nevelték, majd később gyógyításra is használták. A paprikás pálinkával külsőleg rovarcsípéseket kezeltek, elfogyasztva pedig „a háromnapos hideglelés”, a malária gyógyítására volt kiváló.
A fűszernövényt a XVIII. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében, a XIX. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik jellegzetes kultúrnövényévé vált. A paprika hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők.
A skanzenben, az alsóvárosi portán szombaton a látogatók paprikafűzért készíthetnek, és megismerkedhetnek a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is. Aki feláll a lábítós mozsárra, még kóstolót is vihet a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából. Erre a napra üzembe állítják a járgányos paprikamalmot is, lóval hajtott darálóval aprítják föl a kiszárított fűszerpaprikát.
A paprikanap nem az igazi paprikapiac nélkül, így aki a kóstolók után úgy dönt, egész évben Szeged környékén termett és őrölt paprikával ízesítené ételeit, a malom mellett felsorakozó árusoknál alkudhat is az édesnemes és a csípős őrleményre.
MTI 2016. október 14., péntek
