A kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetője Szilágyi Áron dorombművész két évvel ezelőtti jakutföldi és Japánban tett közelmúltbeli látogatásáról számolt be ételosztás előtt a népkonyha kistermében kedd délelőtt. (Fotók: Mátyus István)
Szilágyi Áron eddig négy kontinensen játszott, tanított, tartott előadást. Zenekaraival, az Airtisttel, Navranggal és a Zoorddal Európa legnagyobb fesztiváljain lépett fel több tízezer ember előtt. Kecskemét világzenei eseményei elsősorban az ő nevéhez kötődnek. A Világzenei Együttlét és a Global Vibes rendezvények mellett több, kisebb fúziós, crossover, alternatív, perifériális zenei esemény szervezése is hozzá kapcsolódik. A Kecskemét Fringe ötletgazdája volt és jelenleg zenei programszervezője.
A zenész éppen két éve, 2014 telén járt együttesével az oroszországi Jakutföldön, ahol helybeliek meghívására koncerteztek több, a magyar zenekultúra iránt érdeklődő közönség előtt.
Jakutföld Északkelet-Szibériában fekszik, ahol nyáron igen kellemes, 25 °C körüli hőmérsékletnek örvendhetnek az ott lakók, azonban télen a -60 °C sem számít ritkaságnak – kezdte beszámolóját Szilágyi Áron.
A Léna folyó olyan széles, hogy télen – amikor akár 7 méteresre is meghízik felszínén a jég – autópályának használják, ahol közlekedési táblákat helyeznek el, mutatva, hol található a fel- és lehajtó – mesélte továbbá az előadó.
Egyik fotója például -54°C-ban készült Jakutföld egyetlen keresztény templomának tetején, ahol dorombon játszott – alig húsz másodpercig, mert közben még a szempillái is összefagytak.
A jakutföldi gyerekek -35-40 °C-ban még vidáman fogócskáznak a játszótereken – mondta.
A távhővezetékeket pedig mindenütt magasan a felszín felett építik ki, mert föld alatt elfagynának.
Szibériában az ételek is merőben eltérőek a nálunk megszokottaktól. Általános a ló- és rénszarvashús fogyasztása. Számukra legmeghökkentőbbnek a lópacal látványa bizonyult. A lovakat mindazonáltal tisztelik, ezért leölésük is rituálisan történik: egy mozdulattal úgy, hogy az állatnak lehetőleg egyáltalán ne okozzanak fájdalmat.
Jakutföldre kizárólag repülővel, Moszkván keresztül lehet eljutni. A nemesfémbányászat magas jövedelmeket biztosít; még a fővárosból is érkeznek ide munkavállalók a 2-3-szor magasabb fizetések miatt. Az állami szociális ellátórendszer szerény kereteket biztosít, amit az egyéni keresetek kompenzálnak – hangzott el Jakutföld kapcsán.
Szilágyi Áron zenésztársaival 2016 novemberében járt Japánban, ahol Tokión kívül Jokohamába és Nagoyába is eljutottak. Tíz nagysikerű koncertet adtak, de azért a helyi látnivalók sem hagyták hidegen őket.
Japánt az ősi és a modern kultúra találkozása jellemzi. E kettősség mindenütt fellelhető. Ódon építmények, ragaszkodás az évszázados hagyományokhoz – mindez a legfrissebb technikai újdonságok mellett.
Ami legnyilvánvalóbb volt, az a pontosság, tisztaság, lelkiismeretesség – hangzott el továbbá az előadáson. A vonatok hajszálpontosan közlekednek, ajtóik pedig úgy nyílnak ki, hogy az utasok tömegei akadálytalanul, gyorsan felszállhassanak.
A legapróbb dolgok is csomagoltak, akár egy darab tojás vagy tengeri herkentyű. Ennek folyományaként óriási mennyiségű háztartási hulladék keletkezik, amit azonban soha nem dobnak el, hanem összegyűjtve kerülnek a hulladékfeldolgozókba.
Meglepő volt, hogy Japánban – a jó szerencse ősi szimbólumaként – szinte mindenütt fel-felbukkant a szvasztika (köznyelvi nevén horogkereszt); utcákon, használati tárgyakon, közintézményekben.
Japánban elterjedt az egyenruha-viselet; óvodákban, iskolákban, munkahelyeken. Előbbi esetekben igencsak rövidre szabottak – térdig érőek – az uniformisok, melyeken még téli időszakban sem változtatnak, még akkor sem, ha „az iskolásoknak lederesedik a lábuk”. Ünnepnapokon kimonót viselnek a japánok, például annak napján, mikor 20. életévüket betöltve nagykorúvá válnak.
Szokatlan jelenség volt a szállodai tatami szoba, amelyben csupán egy kis asztalt találtak. A padlón kellett aludniuk, ágynemű viszont járt minden vendégnek. És a fürdő használata is merőben eltér az Európában megszokottól: hotelekben 6-8 férfi, illetve nő – külön helyiségekben – mosdott egyszerre picinyke kádakban. A közfürdőkben azonos időben jelenlévők száma azonban elérheti a több száz főt is.
Az ország közlekedési hálózatára jellemzőek a többszintes autópályák és a rendkívül fejlett motorizáció. A nagyvárosokban helyhiány miatt – emelőszerkezet alkalmazásával – az autók egymás „hegyén-hátán” parkolnak.
Japán nem olcsó hely; szinte minden jóval drágább, mint Európában – különösen az ingatlanok -, mégis normális életszínvonalon élnek ott az emberek, hivalkodásnak nyoma sincs, nagyobb kilengés nem tapasztalható – összegezte végül élményeit Szilágyi Áron.
