Az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzése szerint Magyarországon 2016 nagy része melegebb és csapadékosabb volt, mint az 1981-2010-es sokévi átlag.
Az MTI-hez eljuttatott elemzésükben kifejtették: Magyarországon 2016 középhőmérséklete több mint 11 fok volt, a 12. legmelegebb évnek bizonyult 1901 óta, de csaknem 1 fokkal elmaradt el az eddigi legmelegebb 2014-től. Ugyanakkor az előző évekhez képest csupán egy olyan hőhullám volt (június 23-26. között), amely megfelelt a másodfokú hőségriasztás kritériumának.
A január átlagos volt, ezzel együtt 2016-hoz köthető a hatodik legmelegebb tél 1901 óta.
A legmagasabb hőmérsékletet július 12-én Kecskemétnél mérték, (36,9 fokot), a legalacsonyabbat, mínusz 18,5 fokot pedig január 23-án a Nógrád megyei Mihálygergén.
A legnagyobb „pozitív anomália” februárban jelentkezett, akkor a havi átlag több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál. A szeptember 2 fokkal, a március is csaknem 1,5 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Mindezek eredményeként a tavalyi volt a legmelegebb február, míg a szeptember a tizenegyedik legmelegebb lett a hónapok rangsorában, de az első 20 helyezett között szerepel még a június és az április is. A legnagyobb negatív eltérés októberben és decemberben volt, amikor több mint 1 fokkal hidegebb volt az átlagnál.
Emellett megjegyezték, hogy a „hideg küszöbnapok” éves száma is „jól kifejezi a szokásosnál melegebb évet”. Az átlagos 95 nap helyett tavaly csak 80 „fagyos” (amikor a minimumok fagypont alatt alakultak) nap volt. Emellett az átlagos tíz helyett csak öt „zord” nap volt, amikor mínusz 10 fok alá is hűlt a hőmérséklet. A szokásos 27 helyett pedig csak 23 „téli” nap volt, amikor a maximumok is fagypont alatt maradtak.
Ezzel együtt a „nyári napok” száma (amikor a maximumok 25 fok felett alakultak) 93 volt, ami meghaladta az 1981-2010-es átlagot (80 nap). A hőségnapok száma (amikor 30 foknál is melegebb volt) a sokévi átlaghoz hasonlóan alakult, 23-at regisztráltak belőle. Mindemellett viszont országos átlagban nem volt (35 fok feletti maximumokat jelentő) „forró” nap.
Tavaly az éves átlagos csapadékösszeg több mint 690 milliméter volt, az 1981-2010-es átlag 118 százaléka. Kiemelkedőnek számít a januári, a februári, a júliusi és az októberi csapadékmennyiség. Januárban 84, októberben 86, júliusban 96, februárban 192 százalékkal haladta meg a havi csapadékmennyiség az adott hónapban szokásos értékeket. Ennek nyomán a tavalyi február volt a legcsapadékosabb 1901-óta, a július a második, a január pedig a tízedik lett a legcsapadékosabb a hónapok sorában. A december (az előzetes adatok alapján), valamint az április és a szeptember viszont igen száraznak bizonyult: a második legszárazabb decembert és a tizedik legszárazabb áprilist tudhatjuk magunk mögött.
Kitértek arra is, hogy az előzetes adatok alapján globálisan a 2016-os év továbbra is rekord melegnek ígérkezik. A 2016 januárjától novemberéig tartó időszak 0,94 Celsius-fokkal haladta meg a bolygó 14 fokos, a teljes 20. századot jellemző átlaghőmérsékletét. Rekord meleg volt Alaszkán, Kanada nyugati területein, az USA északi és keleti régióiban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részein, Afrika több régiójában, Észak- és Dél-Ázsia egyes részein, valamint Délkelet-Ázsiában. Európában (az előzetes adatok szerint) a 2016-os év a negyedik legmelegebb a sorban – írta a meteorológiai szolgálat.
MTI 2017. január 5., csütörtök
