A francia dalirodalom eme remekeit a barokk operákban bemutatott alakításaival már nemzetközi rangot szerző lírai szoprán: Baráth Emőke énekli – korábbi zeneakadémiai tanára, Virág Emese zongorakíséretével.
Egy nagy ívű nemzetközi pályafutás előtt álló – ifjú és dekoratív magyar énekesnő új Hungaroton lemezéről adhatnék számot – ha Baráth Emőke nem lenne máris nemzetközileg keresett énekesnő. Erről Jaroussky-vel és Fasolis-szal közösen felvett másik újdonsága is mindennél ékesszólóbban árulkodik, mely véletlenül éppen ezzel a nagyon jól sikerült dallemezével egy időben jelenik meg.
A Junior Prima díjas szoprán 1985-ben született, zenei tanulmányait Gödöllőn kezdte zongora és cselló szakon, majd a budapesti Szent István király Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta hárfa és ének szakon. Énektanulmányait kezdetben Hormai József irányította, majd a Zeneakadémián Pászthy Júlia növendéke volt.
Többször is megnyerte az országos énekversenyt, 2011-ben pedig a linzi Cesti Barokk Énekversenyfődíját és a közönségdíjat is. A 2011/12-es tanévben a firenzei Luigi Cherubini konzervatórium növendékeként Leonardo de Lisi-nél tanult. Folyamatosan képezte magát: részt vett Barbara Bonney, Kiri Te Kanawa, Marton Éva, Kolonits Klára, Nancy Argenta, Masaaki Suzuki, Alfred Brendel, Rados Ferenc, Sass Sylvia, Deborah York, Nicholas Clapton és Meláth Andrea mesterkurzusain.
Több magyarországi és külföldi zenei fesztiválon, színházban, illetve koncertteremben énekelt; gyakran hallható oratóriumok, dalestek, és kamaraestek szólistájaként is. Korán elismerést szerzett itthon és külföldön -Baráth Emőke mára a legjelentősebb karmesterek partnere. Az aix-en-provence-i fesztiválon Cavalli ősbemutatón énekelt, Budapesten az Operaházban pedig Jirí Menzel rendezte Cosí Fan Tuttéban lépett színpadra, de volt Susanna is a Theater an der Wienben. Alakításairól egyöntetű lelkesedéssel számolt be a Le Figarótól a Financial Timesig a világsajtó.
2014 novemberében már nagy sikerrel mutatta be koncerten Debussy dalait – és nyilván adódott, hogy ezeket a dalokat lemezre vegyék. Annál is inkább, mivel Baráth Emőkéhez a barokk repertoár mellet a dalok állnak a legközelebb – olyannyira, hogy eredetileg nem is operaénekesnek, hanem dalénekesnek tanult.
Hallhatóan illik hozzá a dal műfaja: hiszen minden adottsága megvan hozzá, hogy a legmagasabb szinten képes legyen tolmácsolni egy pár percbe öntött komplett zenedrámát. Érzelmekben és színekben gazdag, fiatal, de már érettlírai szoprán hangja remek technikával párosul – valóban emlékezetes alakítást nyúlt új Debussy lemezén.
Pedig Claude Debussy dalai különleges megközelítést kívánnak – nemcsak hangtechnikai, de zenetörténeti okokból is. Ha ugyanis a mester kompozíciós-stílusát tekintjük, akkor is azt látjuk, hogy Debussy dalai nem mutatnak egységes stílusvilágot. Ennek oka, hogy Debussy születésétől első dalainak felbukkanásáig jelentős változáson esett át a mélodie műfaja: a zongorakíséretes francia nyelvű dal ebben az időszakban öltött valóban művészi formát és előadási környezetükké a párizsi polgári szalonok váltak.Baráth Emőke és Virág Emese közös lemezén mindenesetre emlékezetes perceket szerez azzal a kifinomultsággal, jó ízléssel megformált előadásokkal – mellyel ezek az eltérő indíttatású és stílusvilágú Claude Debussy dalok felcsendülnek.
Komlós József JR