AZ ELMÚLT NAPOK MEGFIGYELÉSEI ALAPJÁN BÁRMELYIK PILLANATBAN
BEINDULHAT A KÉRÉSZEK TÖMEGES RAJZÁSA A TISZÁN – ADTA HÍRÜL A
KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG.
Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a
Maroson, akikre a sirályok is felfigyeltek és készenlétbe álltak. A
hidegfront előtt egy erősebb előrajzást is lehetett látni a Maros
torkolatánál Szegeden, június 5-én. A zivatarokkal kísért
hidegfront kissé visszavetette a tiszavirágok repülését, június
6-án csak a Maroson, mindössze százas nagyságrendben lehetett őket
látni.
„Június 7-én este a Maroson, és a torkolat alatt a Tiszán 1-2
km-en az eső ellenére jó közepes, milliós nagyságrendű rajzás
volt” – nyilatkozta Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park
Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „A Maros
torkolata felett – Tápé térségében – tízezres nagyságrendben
repültek. A rajzás viszonylag későn, 18 óra 50-kor indult be.”
A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00
és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a
rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is
figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki
pontosan – hívja fel a figyelmet a nemzeti park. Sok körülmény
befolyásolja: a hőmérséklet, a vízállás, szélviszonyok,
felhősödés és még ki tudja mi minden függvénye, hogy mikor
következik be a világon már szinte csak a Tisza és mellékfolyói
eredeti természetességében megmaradt partszakain a tiszavirágok
tömeges megjelenése és folyó feletti násztánca. Azt sem lehet
előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Vannak évek,
amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos
ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-,
madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan
sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített
asztalnál lakmároznak. Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a
táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezen túl a
tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet
is teremt más mederfenéki élőlények számára.
MI IS AZ A TISZAVIRÁG?
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész;
2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. A
nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van,
farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. Egy
nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére. A
megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az
aljzatba és a partoldalba fúrják magukat és az iszap szerves
korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s
közben kb. 20-szor vedlenek. A kifejlett kérészek három év múltán
emelkednek fel a víz felszínére. A tiszavirágok ezután kezdenek el
repülni, párosodnak, majd elpusztulnak.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) egyedeinek tömeges megjelenését
és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv
tiszavirágzásnak.
