A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye emlékévvel tiszteleg az első kalocsai érsek, Asztrik előtt. Bábel Balázs január 6-án a Nagyboldogasszony-fő székesegyházban bemutatott szentmisében nyitotta meg a Szent Koronát Magyarországra hozó főpapra emlékeztető eseménysorozatot. Ennek szellemében szervezett június 2-án, pénteken zarándokutat Kalocsára a kecskeméti Porta Egyesület. A szakrális élményutazáson negyvennyolcan fürkészhették az érsekség „titkait” – a civil szervezet aktivistáin kívül számosan a Wojtyla Barátság Központ népkonyha gondozottai közül. (Fotó: Mátyus István)
A zarándokokat Bábel Balázs érsek fogadta a székesegyházban. Elmondta, hogy „A magyarok első királya, Szent István (997-1038) alapította a kalocsai székhelyű püspökséget, közvetlenül Esztergom (1001) és Veszprém után, valószínűleg már 1002-ben. Területe Solt magasságától a Duna-Tisza közén át déli irányban egészen a Száva folyóig terjedt, és az ókori Szerémséget és Sirmium városát is magában foglalta. Első főpapja Asztrik volt, aki az ezredik év őszén II. Szilveszter pápától koronát hozott István fejedelem részére. Feltehetően neki köszönhető, hogy a Kalocsai Püspökség rövid időn belül érsekség rangjára emelkedett, és ő építtette az első székesegyházat Kalocsán. A mai, barokk stílusú katedrális 1774-re készült el, melynek évekig tartó teljes felújítását tavaly fejezték be. Társszékesegyháza a kecskeméti Nagytemplom.”
Tovább haladva, időközben egy másik épületre is fény derült: a főszékesegyházzal szemben álló, egyemeletes, késő barokk stílusú, kontyolt nyeregtetős egykori kanonoki palota Patachich Ádám érseksége alatt, 1779-ben épült, két kanonok számára, két bejárattal. Az 1950-es évek elejétől volt itt érseki iroda, hosszú ideig honvédségi épületként működött, majd ismét egyházi kezelésbe került. 1976-tól nyugdíjas Papi Otthon, majd 2000-től diákkollégium. A 2015-16 években végzett felújítással, lefejtve az új kor rárakódásait, feltárult korai díszítettsége, gyönyörű, korhű falfestései. A kanonokház visszanyerte építéskori hű arculatát, mind külsőben, mind belső tereiben, bővítésével mintegy 1500 m2 kiállítótérrel méltó helyet ad az Astriceum Érseki Múzeum számára; termeiben a korai székesegyházak művészeti alkotásai, kőfaragványai, a főszékesegyház felújítása és az ásatási munkák leletanyagai tekinthetők meg – köztük Asztrik érsek csont ereklyéi.
Mint később kirajzolódott a zarándokok előtt: a kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött. A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma is látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. század elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.
Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.
A kirándulás második állomásaként a keceli Pintér Művek Haditechnikai Parkja következett, ahol a fenntartók képviseletében özvegy Pintér Józsefné fogadta az érkezőket, majd bemutatta a komplexumot.
A méreteit és kiállítási tárgyait illetően Európában is egyedülálló létesítmény négy egymástól független bemutatóhelyből áll. Első a Fegyvermúzeum. A kiállítási tárgyak (maroklőfegyverek, puskák, géppuskák, sportfegyverek) között megtalálhatók a Magyar Honvédségben rendszeresített kézifegyverek nagy része, sportpisztolyok, valamint Kádár János vadászfegyverei.
A Tüzérmúzeum a magyar tüzérség eszközeit, öltözékeit mutatja be.
A Makettházban sok száz különféle harci eszköz miniatűr másolata tekinthető meg.
A Szobor- és Haditechnikai Park a múzeum talán leglátványosabb része. Több mint három hektáron terül el a szabadtéri kiállítás és az azt körülölelő szoborpark. Utóbbi mellett Itt tekinthetők meg a Magyar Honvédségnél rendszeresített egykori különböző harci eszközök helyreállított darabjai.
Az egynapos szakrális ismeretterjesztő túra programja a keceli Fürtös Vendéglőben fejeződött be.
