Kezdőlap Események Színes programok várják a vendégeket Múzeumok Éjszakáján is

Színes programok várják a vendégeket Múzeumok Éjszakáján is

Programok

PLETYKA – Vidám, zenés előadás Jean-Michel Ribes azonos című drámája alapján
A Kecskeméti Színjátszó Műhely előadása
Időpont: 18.00 – 18.30
Helyszín: A Cifrapalota díszterme
A történet azt az ősi, emberi hibánkat leplezi le, amit pletykálásnak nevezünk. Szeretünk fecsegni, pusmogni, mendemondákat gyártani apró esetekről, mások életéről, látott vagy hallott hírekről. Aztán,  persze ez tovább dagad, módosul, terjed, és a végén már senki nem tudja, mi az igazság! A pletykálás csodálkozást, nevetést, jóleső kárörvendést, de bizony bánatot, sőt tragédiát is okozhat! Na, de ki törődik ezzel, hiszen sok lúdnak anyja sem érti a szavát, illetve ki korán kel, tovább él, vagyis éhes disznó sokra megy…! Tömören: lássuk a medvét!
Rendező: Orbán Edit. A műsor Az erényöv titkos történetei kiállításhoz kapcsolódik.

ÉDES-EST – Időutazós játék│ A Cifrapalota és a Bozsó Gyűjtemény közös játéka
Időpont: 18.00 – 22.00
Helyszín: a Cifrapalota második emelete és a Bozsó Gyűjtemény
Könnyed kulturális csemegézésre várjuk az édességek szerelmeseit a Múzeumok Éjszakáján. A téma a 19. század végének, 20. század fordulójának cukrászata. Ha szívesen tennél egy képzeletbeli utazást Kugler, Gerbeaud és a korabeli híres cukrászok világába, esetleg nem rettensz vissza néhány feladattól, akkor mindenképpen térj be a Cifrába  és  a Bozsóba, mert Cimet kisasszony és Gerbeaud asszonyság szeretettel fogadnak téged. Vágd zsebre a kistesót és a nagymamát is, hogy közösen törhessétek a fejeteket a feladványokon! A résztvevők számára finom tejkaramellával kedveskedünk, melyet a Mester-Sweet KFT ajánlott fel.
A játék a Bozsó Gyűjteményben 21.00 óráig tart. A feladatok megfejtéseit mindkét intézményben leadhatod. A megoldások összesítése után 22.00 órakor hirdetjük ki az eredményt a Cifrapalotában. A nyeremény is az egész családnak szól: a helyes megfejtők között a Birkás Pincészet borait, valamint szubjektív tárlatvezetésre szóló családi belépőket sorsolunk ki, melyet a két múzeum valamelyikében használhatnak fel a szerencsések.
Aki nem tud ott lenni az eredményhirdetésen, az se keseredjen el, hiszen minden nyertest e-mailben értesítünk.

 

BORKÓSTOLÓ – Birkás pincészet
Időpont: 18.00 – 24.00
Helyszín: A Cifrapalota udvara
A Birkás Bor-és Pálinkaház idén is több meglepetéssel szolgál. Kecskeméten, először a Cifrapalotában kóstolható majd az Izsáki Arany Sárfehér gyöngyözőborunk! Lesz Irsai Olivér, kövidinka hagyományos alföldi fajták kóstolója! Viszünk a már hírős Birkás borcsokoládéból is. Aki velünk tart a Múzeumok Éjszakáján, biztosan nem bánja meg! Borozzunk, Fröccsözzünk együtt, Kecskemét!

 

KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK GYEREKEKNEK
Időpont:18.00 – 24.00
Helyszín: A Cifrapalota első emelete
A felnőtt programok mellett az apróságok is találhatnak kedvükre való tevékenységet nálunk.
Az egész este folyamán kézműves foglalkozásokkal várjuk őket a Kincses Kecskemét, valamint a Nagyurak és vezérek, avar korszakot bemutató állandó kiállításunkhoz kapcsolódva: például lehetőség nyílik majd agyagedények vagy öv-veretek készítésére.

 

TÁRLATVEZETÉSEK A KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ
Időpont: 20.00 órakor és 22.30 órakor
Helyszín: A Cifrapalota második emelete
A korábbi évek hagyományához híven ifj. Gyergyádesz László és Osztényi Éva Gizella tartanak tárlatvezetéseket többek között Farkas István, Mednyánszky László és Tóth Menyhért életéről és munkásságáról.

 

A JÓ ERKÖLCS DALAI – Vidám és szomorú énekek a Kájoni- és Vietorisz-kódexből, valamint Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekeiből
Előadják: Jámbor Zsolt ének-zene tanár, valamint Orosz Csaba gitárművész
Időpont: 19.00 – 19.30
Helyszín: A Cifrapalota díszterme
A magyar nyelvű világi líra különleges darabjai a szerelmes énekek, az ún. virágénekek. Ez a műfaj leginkább a lovagi lírához áll közel, ugyanakkor szorosan kötődik a népköltészethez is. A virágénekekben jelen van az egyházi himnuszköltészet virágszimbolikája is – innen ered a műfaj neve is – és a középkori vágáns líra gunyoros, erotikus hangneme is. A magyar irodalomban mindössze három töredék maradt fenn, de a műfaj hatásai még a XIX. században is érezhetők. Szomorkásak, gúnyosak, néha sikamlósak, de mindig NŐ és ERÉNY központú dallamok ezek. A koncert ötletét Az erényöv titkos történetei című kiállítás adta.

 

A KECSKEMÉTI MAGYAR SZABLYAVÍVÓ ISKOLA bemutatója
Időpont: 20.00  – 21.30
Helyszín: A Cifrapalota díszterme
Mindig is a magyar kultúra egyetemes és eltörölhetetlen értéke volt a kard, így a kecskeméti Magyar Szablyavívó Iskola is óvva őrzi és örökíti tovább ezt a nemzeti kincset, ami nem csak a mozdulatok sokaságában rejlik, hanem árva nemzetünk, a Haza mindenen túli szeretetében és védelmében.
„Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh Magyar.”

 

KECSKEMÉT SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE – ifj. Gyergyádesz László művészettörténész előadása
Időpont: 21.00  – 22.00
Helyszín: A Cifrapalota második emelete
A Kecskeméti városképet elsődlegesen a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttese ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (pl. Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. Az előadás többek között archív fotók segítségével bemutatja mind a három, Kecskeméten tanulmányozható szecessziós építészeti irány, korszak példáit, a 120 éves Városházától, Lechner Ödön egyik főművétől kezdve, a Lechner-iskolához tartozó Cifrapalotán és Iparos Otthonon át, az 1910-es évek elején megjelenő, ún. „Fiatalok” elnevezésű csoport számos épületéig (Református Főgimnázium és Jogakadémia; Luther-udvar; Városi Kaszinó stb.).

 

ELTŰNT IDŐK ZENÉINEK NYOMÁBAN – Sipos Gergő és barátai koncertje
Időpont: 22.00 – 22.30
Helyszín: A Cifrapalota díszterme
A Kincses Kecskemét kiállítás több korszakot megragadó anyagához különleges koncertet tervezünk. A zenei kalandozás az őskortól a török időkig terjedő palettáról válogat. Költött és gyűjtött, elképzelt és ránk maradt zenei kincsek mesélnek feledésbe merült korokról. Izgalmas zenei utazás várja a nagyérdeműt, modern hangszerekkel, régi dallamokkal, megelevenedő elfelejtett, por lepte idők hangulatait visszaidéző motívumokkal.

 

HANG – KÉP – MOZGÁS │ Összművészeti előadás – Viktória Vizin Production
Időpont: 23.00 – 23.30
Helyszín: A Cifrapalota díszterme
Az egymástól független közlési formák egymással kölcsönhatásba lépnek, egymást erősítve hatnak audiovizuális világunkra. A hang beindítja a mozgást, a mozgás motiválja az éneket olyannyira, hogy a kettő egyként lesz érzékelhető egy ponttól. Ennek különleges élménye elindítja a festői ecsetet és az állandóan alakuló élő képből maradandót alkot.
Hang – Vizin Viktória operaénekes
Kép – Bokor Balázs nagykövet
Mozgás – Benkő Ildikó jógi
A programra előzetes regisztráció szükséges: [email protected]

 

Kiállítások

Az erényöv titkos történetei. Mítosz és valóság. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum vándorkiállítása
Helyszín: Cifrapalota, földszint
A kiállítás az erényöv köré épülő legendák homályos pontjait tárgyalja, s igyekszik rámutatni a nem mindennapi tárgyhoz fűződő orvostörténeti és muzeológiai tévedésekre. Használatának eredete számos vélekedés szerint a keresztes háborúk korszakához köthető, amikor a csatába induló lovagok a hűtlenség elkerülése érdekében kényszerítették hitvesükre a fémből készült öveket. A tárlat felvetése szerint azonban az erényöv alapjául egy 18. századi mítosz szolgál, amely a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban, valamint a múzeumok világában egészen a 20. század végéig fennmaradt. A kollekció az erényövek másolatainak bemutatásával, korabeli metszetekkel és lexikonok szócikkeinek segítségével járja körül a 16 éven felüli látogatóknak szánt témát.

 

Kincses Kecskemét – A Múzeum új szerzeményei – Kapcsolódás az Értékőrzés központi tematikához
Helyszín: Cifrapalota, földszint, első emelet
A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti és történeti osztályának értékmegőrző munkája nyomán jött létre az elmúlt évtized eredményeit bemutató kollekció. A kiskőrösi bronzkori aranykincs, a szanki tatárjárás kori aranyak, a szalkszentmártoni avar vezér sírmellékletei, a kecskeméti kádár céh 18. századi korsója, valamint a bugaci, 12. századi Szent Péter-ereklyetartó és sok más szemet gyönyörködtető kincs várja a nagyközönséget a kiállítás földszinti, régészeti egységében. A kiállítóhely I. emeletén a tárlat a múzeum történeti gyűjteményének legújabb gyarapodásaiból ad válogatást. A tárgy, dokumentum és fénykép együttes a reformkortól napjainkig a város múltjának és az itt lakó emberek életének különböző aspektusaiba nyújt betekintést. A gyarapodás kecskeméti vagy kecskeméti kötődésű családok, magánszemélyek adományainak és a folyamatos gyűjtésnek, terepmunkának köszönhető. A kiállítás a muzeológusok erőfeszítései mellett a múzeumbarátok értékmentésben való szerepére is felhívja a figyelmet.

 

A magyar kard
Helyszín: a Cifrapalota első emelete
A kiállítás a magyar szablya, a magyar kard történetét és típusait állítja a középpontba. A fegyverek mellett metszetek mutatják be a kard típusait és történelmünkben betöltött szerepét. A katonai felszerelésben rendszeresített kardok mellett csodálatos díszfegyvereket is láthatnak a látogatók. A honfoglalás korából a Katona József Múzeum páratlan szépségű tarsolylemezeit is a közönség elé tárjuk. A török kor háborúiban ismét nagy szerepet kapott a szablya, a végvári vitézek kezében. A Rákóczi-korból FRINGIA szablyákat mutatunk be. A 18-19. század magyar huszárszablyái legendásak, legyen szó Mária Terézia háborúiról, a napóleoni háborúkról, vagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. A kiállításban külön egység emlékezik meg a magyar katonai szablyavívásról, és annak legkiemelkedőbb alakjairól.

Nagyurak és vezérek ― Híres avar leletek a Kiskunságból
Helyszín: a Cifrapalota első emelete
Nem véletlen, hogy a Katona József Múzeum első állandó régészeti kiállítása az avar „felső tízezer” sírleleteit mutatja be. Nem véletlen, hiszen vidékünkön kerültek elő a leghíresebb, legszebb kora avar kori leletek.
Bár a három korszakra osztható avar kor kezdeti idején az avar uralkodó réteg még a Duna-Tisza köze legdélibb szakaszán lakott, a 7. század második harmadától azonban a mai Kiskunság területére költözött, és ez a vidék maradt a következő évszázadokban is a kagánok („fejedelmek”) és udvartartásuk otthona. Ez az oka annak, hogy ezt a kiállítást sehol máshol nem lehetett volna megrendezni, csak itt, Kecskeméten – még akkor is, ha a környékből előkerült legszebb leletek egy része a Magyar Nemzeti Múzeumban látható, más részük pedig az idők folyamán végleg elveszett, és mára már csak szakirodalmi forrásokból tudunk róluk. De itt kerültek elő, és ezért számolnunk kell velük, ha a környék avar kori történetét mutatjuk be.

Képzőművészeti állandó kiállítás
Helyszín: a Cifrapalota második emelete
A Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményének fő gyűjtési területe a 19–20. századi, illetve a mindenkori kortárs magyar képző- és iparművészet, mely kategóriájában az egyik legnagyobb, legrangosabb műtárgy-együttes Magyarországon. A többezres kollekció leghíresebb alkotásai Nemes Marcell adományának, és az ún. Farkas–Glücks-gyűjtemény Kecskemétre kerülésének köszönhető. Az új állandó tárlat 6 egységből áll: 1. Válogatás a 20. század első felének magyar festészetéből (pl. Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Egry József, Ámos Imre, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József); 2. Kecskeméti Művésztelep (pl. Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Iványi Grünwald Béla); 3. Tóth Menyhért; 4. Mednyánszky László; 5. Nagy István; 6. Farkas István.